Itt a friss hazai felsőoktatási rangsor: újra tarolt az ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG 2013-as felsőoktatási rangsorát, a főiskolai és egyetemi karok közül idén is a bölcsészettudományi és az orvosi centrumok érték el a legjobb eredményt. Megjelent a HVG Diploma különszáma, benne tíz képzési terület, valamint negyven szak részletes rangsorával.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem - az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a felsőoktatási intézmények állnak a HVG 2013-as rangsorának élén. Az ELTE eredménye nem okozott meglepetést, bölcsészkara ugyanis hat éve vezeti az egyetemi-főiskolai karok összesített rangsorát.

Az intézményi rangsort az oktatók és a hallgatók teljesítménye alapján állították össze. Az idei adatok alapján a legjobb teljesítményű diákok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulnak, míg az oktatói kiválóság - a minősített oktatók száma és aránya - alapján az ELTE, a szegedi egyetem, a Pázmány és a Nyugat-magyarországi Egyetem vezet. Az előző évek teljes felsőoktatási rangsorait itt nézhetitek meg.

Rang

Intézmény

Hallgatók kiválósága

rang

Oktatók kiválósága

rang

1.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

3.

1.

2.

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

5.

2.

3.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)

9.

3.

4.

Semmelweis Egyetem (SE)

4.

10.

4.

Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)

11.

3.

6.

Pécsi Tudományegyetem (PTE)

10.

6.

7.

Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

2.

15.

8.

Debreceni Egyetem (DE)

6.

12.

9.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

1.

20.

10.

Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME)

20.

3.

Milyen adatok alapján áll össze a rangsor?

A HVG 2013-as felsőoktatási rangsorát az idén az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. adatainak felhasználásával a Tudástárs Kft., a Felvi-rangsorok módszertani alapjául szolgáló UnivPress rangsorok gondozója készítette. Tíz képzésterületre, illetve több mint negyven szakra készültek rangsorok, amelyek alapja - az összesített intézményi és kari listához hasonlóan - a minősített oktatók száma és aránya, a hallgatók tanulmányiverseny-eredményei, jelentkezés- és pontszámadatai.

A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, megismerheted a pályakövetési rendszer adatait, valamint megtudhatod, mekkora kiadással kell számolniuk az elsőéves hallgatóknak, milyen változások várhatóak a felsőoktatásban, mennyibe kerül a külföldi továbbtanulás, és milyen szempontok alapján érdemes egyetemet-főiskolát választani. A Diploma különszámot keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg itt a kiadótól közvetlenül.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.