Eötvös Loránd, Corvinus, Horthy: miért éppen ezt a nevet kapták az egyetemek?

Tanított-e Eötvös Loránd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen? Mi köze Pázmány Péternek az ELTE-hez? Miért éppen Corvinus a Budapesti Corvinus Egyetem? Hogyan hívták korábban a BME-t? És miért éppen József Attiláról nevezték el a szegedi egyetemet?

  • Talabér Dominika

Tanított-e az ELTE-n Eötvös Loránd?

Az egyetemet Pázmány Péter alapította 1635-ben, vezetését pedig a jezsuita rendre bízta, így lett a neve Nagyszombati Jezsuita Egyetem. A jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben az egyetemet Nagyszombatról Budára költöztették.

Fortepan

Az egyetem első neve után Királyi Magyar Tudományegyetem, 1784-től Pesti Királyi Tudományegyetem, majd Budapesti Tudományegyetem volt. Az alapító nevét újra felvéve 1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem lett az intézmény neve, 1950-től pedig a ma ismert nevén működik. Miért éppen Eötvös Loránd lett a névadó? Az egyetem 1950 nyarán úgy döntött, egykori tanárának, a világhírű fizikus nevét veszi fel. Egyébként Eötvös Loránd elnökletével alakult meg az egyetem sportegyesülete, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, vagyis a BEAC.

Még egy Pázmány-egyetem

Rögtön itt a kérdés, hogy ha Pázmány Péter alapította a mai ELTE-t, akkor vajon miért egy másik egyetem viseli a nevét? A válasz az ELTE-hez kapcsolódik, ugyanis az 1635-ben Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemnek volt hittudományi kara, amely később önállósodott, kivált az akkori egyetemből. Ehhez az idők folyamán főleg a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának köszönhetően csatoltak, létrehoztak karokat. Legutoljára az Információs Technológiai Kart hozta létre a Magyar Katolikus Püspöki Kar, 2001 óta tehát műszaki-informatikai szakokon is zajlik oktatás.

Zseniális fotók: így néztek ki több mint 100 évvel ezelőtt a magyar egyetemek

Egészen elképesztő fotókat talál a hazai egyetemi épületekről az, aki kicsit kutat a Fortepanon. Mi a legrégibb fellelhető fotókra voltunk kíváncsiak, így egészen a 19. századikg mehettünk vissza az időben. Ez például a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája az Üllői úton, ami 1900-ban, a fotó készítésekor a Budapesti Tudományegyetem sebészeti klinikája volt.

Miért Corvinus a Corvinus?

Bár csupán 1948 óta funkcionál önálló egyetemként a mai Corvinus, az azt megelőző időkben már közgazdasági jellegű szakképzést biztosító intézmény volt, 1898-ban például már szaktanárképző intézet is. 1899-ben főiskolai rangra emelték, azonban az egyetemi rangot hosszas és éles viták után csak évtizedekkel később kapta meg.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Az intézmény 1948-től a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemként működött, majd 1953-tól Karl Marx, pontosabban Marx Károly nevét viselte, mai elnevezése 2004 óta hivatalos. Bár a Corvinus név a Hunyadiak családnevét juttatja eszünkbe, az egyetem egyik volt rektora szerint ez a név sokkal inkább a humanizmust és a reneszánszt szimbolizálja, utalva ezeknek a korszakoknak szerepére, valamint a tudás és a tudomány fontosságára.

A kezdetek: Institutum Geometricum

A műszaki egyetem története a 18. századba nyúlik vissza. Hasonlóképpen alakult ki, mint a többi egyetem: kezdetben mérnökképző intézet volt a nagyszombati egyetem részeként Institutum Geometricum néven. Ehhez csatolták hozzá a később létrehozott József Ipartanodát. 1850-ben új tanintézet alakult Joseph Industrieschule néven, amit Ferenc József hat évvel később Industrieschule Joseph Polytechnicum néven felsőfokú tanintézetté emelt.

Fortepan

A politikai helyzet változásának hatására 1860-tól Királyi József Műegyetemként működött az intézmény. 1934-ben nagy egyesítést követően Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett. Ebből sorra váltak ki karok vagy önálló egyetemmé alakulva, vagy egy másikba beolvadva. Például a mezőgazdasági és állatorvosi kar a Magyar Agrártudományi Egyetem része lett, a közgazdaságtudományi karból önálló Közgazdaságtudományi Egyetem alakult. A kiválások után megmaradt intézmény szervezetének szabályzása után létrejött a Budapesti Műszaki Egyetem. Majd újabb változásokat követően, 2000-től a mai névvel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemként funkcionál az intézmény.

Ferenc József, József Attila, Horthy Miklós

A szegedi egyetemről a legtöbb embernek talán még mindig József Attila jut az eszébe - a legenda szerint Tiszta szívvel című verse miatt Horger Antal, az akkori bölcsészkar dékánja egyszerűen eltanácsolta a költőt (irodalomtörténészek szerint valójában semmilyen fegyelmi eljárás nem indult ellene, bármikor folytathatta volna tanulmányait). Mindenesetre 1962-ben az egyetem felvette József Attila nevét, és 38 évig viselte. Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke szerint az egyetem úgy járt el, ahogy egy megbántott emberrel szokás, a Pál utcai fiúkból hozott példával vont párhuzamot - Nemecsek nevét a regény végén csupa nagybetűvel írták a gittegylet könyvébe -, így történhetett József Attilával is, mikor az egyetem felvette a nevét.

Szegeden is működtek olyan intézmények a 19. század közepén, amelyek a mai egyetemi szervezet elődeinek tekinthetők (például a tanárképzés,vagy a Jogakadémia).1921-ben nyitották meg az akkori Ferencz József Tudományegyetem első szegedi tanévét, amit azonban 19 évvel később visszahelyeztek Kolozsvárra, Szegeden pedig új intézményt hoztak létre Horthy Miklós Tudományegyetem néven, amit 1945-ben Szegedi Tudományegyetemre változtattak. Majd a JATE-s időszak következett (József Attila Tudományegyetem.) Ezt a mozaikszót egyébként a város mindmáig őrzi, fennmaradt például a népszerű JATE Klub nevén. Mai formájában (és néven) 2000 óta működik a Szegedi Tudományegyetem.

Öt dolog, amit biztos nem tudtál a szegedi egyetemről

Hogyan került griff a szegedi egyetem címerére? Miről lehet felismerni a diplomás szűzlányt, melyik rektor járt motorral? Fürdés a szökőkútban Hogyan kerülnek öltönyös, kosztümös egyetemisták a szegedi szökőkutakba? Az orvostudományi kar frissen végzett hallgatói így szokták megünnepelni az államvizsgát (már ha sikeres) és az egyetem végét.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.