Nyolc dolog, ami szigorúan tilos az egyetem utolsó évében

Az egyetem vagy főiskola utolsó évét kezded el? Az államvizsga előtti (és utáni) időszak valóságos rémálom lehet - persze csak akkor, ha azzá teszed.

  • Eduline

Sietni. Most még idegesítenek a szemináriumok és az előadások, egy év múlva viszont azt fogod kívánni, bárcsak jobban kiélvezted volna az egyetem utolsó évét. Használd ki, hogy időnként délig alhatsz, hogy a csoporttársaiddal ebédelhetsz, hogy bármelyik nap egy spontán kolibuli kellős közepébe csöppenhetsz.

Shutterstock

Halogatni a nyelvvizsgát,

a szakdolgozat leadását, az államvizsgát.

Kihagyni az utolsó egyetemi bulikat. Végzős bál, diplomaosztó utáni sörözés? Kötelező program.

A jövőn rágódni. Állást találni nem könnyű, ez tény. Viszont az aggodalmaskodással töltött időt hasznos dolgokra is fordíthatnád. Menj be az egyetem/főiskola karrierirodájába, szedd rendbe az önéletrajzodat, kérj segítséget volt tanáraidtól.

Shutterstock

Másokkal összehasonlítgatni magadat. Semmi értelme. Mit számít, hogy X már két hónappal ezelőtt munkát talált, Y pedig holnap fogja leadni a szakdolgozatát? Koncentrálj inkább a feladataidra.

Ünneplés nélkül befejezni az egyetemet. Bárki bármit mond, légy büszke magadra, diplomát szereztél.

Még mindig a szerencsétlen szakválasztáson rágódni. Három/négy/öt éve jelölted meg a képzést, most már mi értelme ezen tűnődni? Nézd meg inkább, milyen mesterképzésekre jelentkezhetsz, milyen OKJ-s tanfolyamot kezdhetnél el, milyen állást találhatsz a végzettségeddel.

Azt feltételezni, hogy az egyetem után azonnal félmilliós fizetésért, középvezetői pozícióban fogsz dolgozni. Nem így lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.