Tíz dolog, amit nem tudtál az egyetemről

Melyik az ország legkisebb és legnagyobb felsőoktatási intézménye? Melyik a legfiatalabb egyetem, és melyik az ország legmagasabb kollégiuma?

  • Eduline

Az ország legkisebb felsőoktatási intézménye a Budapesti Kortárstánc Főiskola, ahol egészen családias lehet a hangulat. A rektori konferencia idei összesítése alapján 39 hallgatót oktatnak. 

Romológia és üvegtervezés szakon sem kell napokig memorizálni a neveket, erre a két szakra került be a legkevesebb - három-három - hallgató az idei felvételin (persze van olyan szak, ahova egy felvételiző sem jutott, azok az idén nem indulnak). 

Az ország legnagyobb egyetemén körülbelül annyian tanulnak, mint ahányan Vácon, Esztergomban vagy Siófokon élnek. A hallgatói létszám alapján a csúcstartó ugyanis a Debreceni Egyetem, 33 ezer hallgatóval.

A legmagasabb egyetemi épület a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbje. Magasabb, mint a Mátyás-templom, és csak nyolc méterrel alacsonyabb, mint a Parlament vagy a Szent István-bazilika.

A Semmelweis Egyetem elméleti tömbje
Fülöp Máté

A legmagasabb egyetemi koli a Műegyetem Schönherz Zoltán Kollégiuma. Az épület 20 emeletes, 67 méter magas, és körülbelül ezer hallgató él benne.

Valószínűleg a Debreceni Egyetemre jár az ország legidősebb hallgatója - a negyedéves joghallgató 74 éves, ha megszerzi a diplomáját, már három oklevele lesz. Diákigazolványt nem kért, mert nyugdíjasként minden kedvezményt igénybe tud venni.

Minden budapesti elsétált már mellette legalább egyszer, de alig tudja valaki, hogy a paksi és a csillebérci kutatási atomreaktor mellett a Műegyetem campusán is van egy. A BME-s tanreaktor 1971-ben lett kész, és máig használják: fizikus- és mérnökhallgatókat, doktoranduszokat oktatnak itt, és kutatási feladatokra is használják.

A BME tanreaktora
MTI

Jelenleg Nógrád az egyetlen megye az országban, ahol nincs felsőoktatási képzés. (Az ígéretek szerint jövő szeptembertől újra lesz, erről itt olvashattok)

Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs - ebben a négy városban tanul a nappali tagozatos, alap- vagy mesterszakosok majdnem háromnegyede.

Eddig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt az ország legfiatalabb egyeteme, 2011-ben alapították. A rekorder idén szeptembertől a régi-új Testnevelési Egyetem lesz. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.