Tíz dolog, amit nem tudtál az egyetemről

Melyik az ország legkisebb és legnagyobb felsőoktatási intézménye? Melyik a legfiatalabb egyetem, és melyik az ország legmagasabb kollégiuma?

  • Eduline

Az ország legkisebb felsőoktatási intézménye a Budapesti Kortárstánc Főiskola, ahol egészen családias lehet a hangulat. A rektori konferencia idei összesítése alapján 39 hallgatót oktatnak. 

Romológia és üvegtervezés szakon sem kell napokig memorizálni a neveket, erre a két szakra került be a legkevesebb - három-három - hallgató az idei felvételin (persze van olyan szak, ahova egy felvételiző sem jutott, azok az idén nem indulnak). 

Az ország legnagyobb egyetemén körülbelül annyian tanulnak, mint ahányan Vácon, Esztergomban vagy Siófokon élnek. A hallgatói létszám alapján a csúcstartó ugyanis a Debreceni Egyetem, 33 ezer hallgatóval.

A legmagasabb egyetemi épület a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbje. Magasabb, mint a Mátyás-templom, és csak nyolc méterrel alacsonyabb, mint a Parlament vagy a Szent István-bazilika.

A Semmelweis Egyetem elméleti tömbje
Fülöp Máté

A legmagasabb egyetemi koli a Műegyetem Schönherz Zoltán Kollégiuma. Az épület 20 emeletes, 67 méter magas, és körülbelül ezer hallgató él benne.

Valószínűleg a Debreceni Egyetemre jár az ország legidősebb hallgatója - a negyedéves joghallgató 74 éves, ha megszerzi a diplomáját, már három oklevele lesz. Diákigazolványt nem kért, mert nyugdíjasként minden kedvezményt igénybe tud venni.

Minden budapesti elsétált már mellette legalább egyszer, de alig tudja valaki, hogy a paksi és a csillebérci kutatási atomreaktor mellett a Műegyetem campusán is van egy. A BME-s tanreaktor 1971-ben lett kész, és máig használják: fizikus- és mérnökhallgatókat, doktoranduszokat oktatnak itt, és kutatási feladatokra is használják.

A BME tanreaktora
MTI

Jelenleg Nógrád az egyetlen megye az országban, ahol nincs felsőoktatási képzés. (Az ígéretek szerint jövő szeptembertől újra lesz, erről itt olvashattok)

Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs - ebben a négy városban tanul a nappali tagozatos, alap- vagy mesterszakosok majdnem háromnegyede.

Eddig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt az ország legfiatalabb egyeteme, 2011-ben alapították. A rekorder idén szeptembertől a régi-új Testnevelési Egyetem lesz. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Átvilágították a Tempus Közalapítványt, milliárdos hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az oktatási minisztérium

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.