Itt vannak az adatok: kevés a diplomás munkanélküli

Kevés a diplomás álláskeresők aránya, a végzettek közül pedig legtöbben diplomás végzettséget igénylő munkát végeznek – az átlagos bruttó kereset pedig 225 ezer forint.

  • Eduline
Wikipedia

Megjelent egy gyorsjelentés a felvi.hu-n a diplomás pályakövetési rendszer adataival. Ebből jól látszik, hogy kevés a diplomás álláskereső, a végzés után 1-3 évvel alig öt százalék a regisztrált álláskeresők aránya. Azok közül, akik dolgoznak, 78 százalék végez diplomás munkát, az átlagjövedelem pedig bruttó 224 954 forint.

A felmérés azt is megmutatta, nem mindegy azonban, milyen képzési területen végzett valaki – a bölcsészek, a művészetközvetítési vagy a sporttudományi területen végzettek közül sokan bolti eladóként helyezkedtek el.

Műszaki végzettséggel a gépészmérnöki állás tarol, az informatikusok főként szoftverfejlesztőként helyezkednek el, az egészségügyben pedig az általános orvosi pálya mellett kifejezetten népszerű a gyógytornászi munka.

Ahogy azt már korábbi cikkünkben közöltük, alapszakosok közül az informatikusok keresnek a legtöbbet – átlag 276 ezer forint -, második helyen pedig a műszaki végzettségűek állnak 259 ezer forintos fizetéssel. Legkevésbé a művészeti diplomát szerzőket fizetik meg, ők 135 ezer forintot kapnak. Mesterképzés után még mindig az informatikusok az elsők fizetés tekintetében, őket azonban a közigazgatási, rendészeti, katonai végzettségűek követik 326 ezer forintos átlagfizetéssel. A teljes listát itt találjátok.

A 85 ezer fiatal adatait tartalmazó felmérés a 2009–2010-es és 2011–2012-es tanévek végzettjeinek munkaerő-piaci helyzetét tárja fel a Felsőoktatási Információs Rendszer, a Diákhitel Központ, az államkincstár, az adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a nyugdíjbiztosító és a munkaügyi hivatal adatainak összesítésével.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.