Kevés a diplomás álláskeresők aránya, a végzettek közül pedig legtöbben diplomás végzettséget igénylő munkát végeznek – az átlagos bruttó kereset pedig 225 ezer forint.
Megjelent egy gyorsjelentés a felvi.hu-n a diplomás pályakövetési rendszer adataival. Ebből jól látszik, hogy kevés a diplomás álláskereső, a végzés után 1-3 évvel alig öt százalék a regisztrált álláskeresők aránya. Azok közül, akik dolgoznak, 78 százalék végez diplomás munkát, az átlagjövedelem pedig bruttó 224 954 forint.
A felmérés azt is megmutatta, nem mindegy azonban, milyen képzési területen végzett valaki – a bölcsészek, a művészetközvetítési vagy a sporttudományi területen végzettek közül sokan bolti eladóként helyezkedtek el.
Műszaki végzettséggel a gépészmérnöki állás tarol, az informatikusok főként szoftverfejlesztőként helyezkednek el, az egészségügyben pedig az általános orvosi pálya mellett kifejezetten népszerű a gyógytornászi munka.
Ahogy azt már korábbi cikkünkben közöltük, alapszakosok közül az informatikusok keresnek a legtöbbet – átlag 276 ezer forint -, második helyen pedig a műszaki végzettségűek állnak 259 ezer forintos fizetéssel. Legkevésbé a művészeti diplomát szerzőket fizetik meg, ők 135 ezer forintot kapnak. Mesterképzés után még mindig az informatikusok az elsők fizetés tekintetében, őket azonban a közigazgatási, rendészeti, katonai végzettségűek követik 326 ezer forintos átlagfizetéssel. A teljes listát itt találjátok.
A 85 ezer fiatal adatait tartalmazó felmérés a 2009–2010-es és 2011–2012-es tanévek végzettjeinek munkaerő-piaci helyzetét tárja fel a Felsőoktatási Információs Rendszer, a Diákhitel Központ, az államkincstár, az adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a nyugdíjbiztosító és a munkaügyi hivatal adatainak összesítésével.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
