Kevés a diplomás álláskeresők aránya, a végzettek közül pedig legtöbben diplomás végzettséget igénylő munkát végeznek – az átlagos bruttó kereset pedig 225 ezer forint.
Megjelent egy gyorsjelentés a felvi.hu-n a diplomás pályakövetési rendszer adataival. Ebből jól látszik, hogy kevés a diplomás álláskereső, a végzés után 1-3 évvel alig öt százalék a regisztrált álláskeresők aránya. Azok közül, akik dolgoznak, 78 százalék végez diplomás munkát, az átlagjövedelem pedig bruttó 224 954 forint.
A felmérés azt is megmutatta, nem mindegy azonban, milyen képzési területen végzett valaki – a bölcsészek, a művészetközvetítési vagy a sporttudományi területen végzettek közül sokan bolti eladóként helyezkedtek el.
Műszaki végzettséggel a gépészmérnöki állás tarol, az informatikusok főként szoftverfejlesztőként helyezkednek el, az egészségügyben pedig az általános orvosi pálya mellett kifejezetten népszerű a gyógytornászi munka.
Ahogy azt már korábbi cikkünkben közöltük, alapszakosok közül az informatikusok keresnek a legtöbbet – átlag 276 ezer forint -, második helyen pedig a műszaki végzettségűek állnak 259 ezer forintos fizetéssel. Legkevésbé a művészeti diplomát szerzőket fizetik meg, ők 135 ezer forintot kapnak. Mesterképzés után még mindig az informatikusok az elsők fizetés tekintetében, őket azonban a közigazgatási, rendészeti, katonai végzettségűek követik 326 ezer forintos átlagfizetéssel. A teljes listát itt találjátok.
A 85 ezer fiatal adatait tartalmazó felmérés a 2009–2010-es és 2011–2012-es tanévek végzettjeinek munkaerő-piaci helyzetét tárja fel a Felsőoktatási Információs Rendszer, a Diákhitel Központ, az államkincstár, az adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a nyugdíjbiztosító és a munkaügyi hivatal adatainak összesítésével.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
