A KSH kutatása azt mutatta ki, hogy a munkaerőpiac képes volt a diplomások számának emelkedésére megfelelő mennyiségű diplomás munkakörrel válaszolni. Általános tendenciaként jelentkezik ugyanakkor, hogy 2001-hez képest a "hierarchiában" lejjebb található rétegekben is egyre nagyobb arányban vannak jelen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők.
Növekedett valamelyest a képzettebb, szellemi foglalkozású rétegek népességen belüli aránya, illetve csökkent egyrészt az önálló tevékenységet végzők, másrészt pedig a fizika foglalkozásúak társadalmi súlya a KSH legújabb kutatása szerint. A vizsgált tíz évben növekedett a képzetlen foglalkozásúak, valamint a kiszakadók - vagyis az iskolarendszerből már kikerült, de a munkaerőpiacra még nem belépett fiatalok - aránya a társadalomban. (A kiszakadók aránya a 15-29 éves korosztályban 10 százalék alatti szintről 11 százalék fölé nőtt.)
Meglepő lehet, hogy utóbbi időszakban növekedett a mezőgazdasági fizikai munkások rétegének a népességen belüli aránya, ráadásul ez a csoport a növekedés mellett az elöregedés határozott tendenciáit is mutatja. Szintén az elöregedés jellemzi az önállók, illetve vállalkozók különböző csoportjait: e rétegek népességen belüli aránya csökkent, mindenekelőtt azért, mert a fiatal generációk közül az elmúlt években kevesebben léptek be a csoportba.
Diplomások munka nélkül?
A felsőoktatásban tanulók létszámnövekedése az 1990-es évek második felétől kezdett robbanásszerűen bővülni, így 1990 és 2002 között megháromszorozódott a nappali tagozatra, illetve megnégyszereződött az összes tagozatra felvett hallgatók száma. A felsőfokú diplomát szerzők tábora ennél kisebb mértékben, a kétszeresére nőtt. A magasabb iskolázottságú munkavállalók kínálata az 1990-es évek végéig emelkedő kereslettel párosult, aminek következtében a magasabb iskolai végzettség nagyobb bérhozammal járt együtt.
Az ezredforduló után azonban lelassult a frissen szerzett diplomák értékének növekedése, ugyanakkor a későbbi vizsgálatok nem mutattak sem a tömeges túlképzésre, sem a munka nélküli diplomások növekvő számára utaló jeleket. Úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac képes volt a diplomások számának emelkedésére megfelelő mennyiségű diplomás munkakörrel válaszolni. Általános tendenciaként jelentkezik ugyanakkor, hogy 2001-hez képest a "hierarchiában" lejjebb található rétegekben is egyre nagyobb arányban vannak jelen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők.
Az egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak rétegében elvileg közel 170 ezer alulfoglalkoztatott diplomásról lehet beszélni. A kutatók szerin ugyanakkor nem abszolút értelemben kell túlképzésről beszélnünk, inkább csak relatív értelemben, vagyis bizonyos képzési területek esetében.
Ha már felsőfok, legyen egyetem
Az egyetemi végzettségűek 8 százaléka kerül a vezetői, 46 százaléka az értelmiségi és 28 százaléka az alsó szintű szellemi rétegbe, továbbá mintegy 5 százalékuk válik vállalkozóvá, vagyis csak 13 százalékukról mondható az, hogy képzettségüknek nem megfelelő társadalmi-foglalkozási rétegbe tartoznak. A főiskolai végzettségűeknél már nem ilyen kedvező a helyzet, bár közülük is nagyjából 6 százalék volt 2011-ben a vezetői rétegben, 12 százalék az értelmiségiben és 47 százalék a rutin szellemi rétegben. Közülük azonban már nagyjából 1/3-nyian nem a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
