Erősödtek a polarizációs tendenciák, illetve tovább szűkültek a középrétegek Magyarországon - állapítja meg a KSH 2001-es és 2011-es népszámlálási adatokat elemző jelentése. A társadalom szerkezete alapvetően stabilnak mutatkozott a vizsgált tíz évben, de számottevően növekedett a gazdaságilag aktívak, illetve ezen belül mind a foglalkoztatottak, mind pedig a munkanélküliek népességen belüli aránya - írta a
Napi.hu.
Növekedett valamelyest a képzettebb, szellemi foglalkozású rétegek népességen belüli aránya, illetve csökkent egyrészt az önálló tevékenységet végzők, másrészt pedig a fizika foglalkozásúak társadalmi súlya a KSH legújabb kutatása szerint. A vizsgált tíz évben növekedett a képzetlen foglalkozásúak, valamint a kiszakadók - vagyis az iskolarendszerből már kikerült, de a munkaerőpiacra még nem belépett fiatalok - aránya a társadalomban. (A kiszakadók aránya a 15-29 éves korosztályban 10 százalék alatti szintről 11 százalék fölé nőtt.)
Meglepő lehet, hogy utóbbi időszakban növekedett a mezőgazdasági fizikai munkások rétegének a népességen belüli aránya, ráadásul ez a csoport a növekedés mellett az elöregedés határozott tendenciáit is mutatja. Szintén az elöregedés jellemzi az önállók, illetve vállalkozók különböző csoportjait: e rétegek népességen belüli aránya csökkent, mindenekelőtt azért, mert a fiatal generációk közül az elmúlt években kevesebben léptek be a csoportba.
Diplomások munka nélkül?
A felsőoktatásban tanulók létszámnövekedése az 1990-es évek második felétől kezdett robbanásszerűen bővülni, így 1990 és 2002 között megháromszorozódott a nappali tagozatra, illetve megnégyszereződött az összes tagozatra felvett hallgatók száma. A felsőfokú diplomát szerzők tábora ennél kisebb mértékben, a kétszeresére nőtt. A magasabb iskolázottságú munkavállalók kínálata az 1990-es évek végéig emelkedő kereslettel párosult, aminek következtében a magasabb iskolai végzettség nagyobb bérhozammal járt együtt.
Az ezredforduló után azonban lelassult a frissen szerzett diplomák értékének növekedése, ugyanakkor a későbbi vizsgálatok nem mutattak sem a tömeges túlképzésre, sem a munka nélküli diplomások növekvő számára utaló jeleket. Úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac képes volt a diplomások számának emelkedésére megfelelő mennyiségű diplomás munkakörrel válaszolni. Általános tendenciaként jelentkezik ugyanakkor, hogy 2001-hez képest a "hierarchiában" lejjebb található rétegekben is egyre nagyobb arányban vannak jelen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők.
Az egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak rétegében elvileg közel 170 ezer alulfoglalkoztatott diplomásról lehet beszélni. A kutatók szerin ugyanakkor nem abszolút értelemben kell túlképzésről beszélnünk, inkább csak relatív értelemben, vagyis bizonyos képzési területek esetében.
Ha már felsőfok, legyen egyetem
Az egyetemi végzettségűek 8 százaléka kerül a vezetői, 46 százaléka az értelmiségi és 28 százaléka az alsó szintű szellemi rétegbe, továbbá mintegy 5 százalékuk válik vállalkozóvá, vagyis csak 13 százalékukról mondható az, hogy képzettségüknek nem megfelelő társadalmi-foglalkozási rétegbe tartoznak. A főiskolai végzettségűeknél már nem ilyen kedvező a helyzet, bár közülük is nagyjából 6 százalék volt 2011-ben a vezetői rétegben, 12 százalék az értelmiségiben és 47 százalék a rutin szellemi rétegben. Közülük azonban már nagyjából 1/3-nyian nem a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
