Emelkedett a magyar diákmunkások átlagfizetése

Érezhetően nőtt az elmúlt években a magyar diákmunkások átlagfizetése. Míg korábban a középiskolások és az egyetemisták egyaránt találkozhattak nettó 500-600 forintos órabérrel, ma már csak elvétve találni olyat, ahol ezer forintnál kevesebbet ajánlanak a munkáltatók - írja pénteki kiadásában a Magyar Hírlap.

  • MTI
Stiller Ákos

A lapnak Bor Katalin, a Mind-Diák Szövetkezet cégvezetője azt mondta, vannak diákok, akik csak alkalmi jelleggel vállalnak munkát, többségük azonban egész évben folyamatosan dolgozik.

Budapesten fizikai vagy egyszerű adminisztratív feladatkörökben 950-1100, gyakornoki pozíciók esetén 1000-1200, információtechnológiai feladatoknál 1200-1500 forint a bruttó átlag óradíj. Vidéken a budapesti óradíjakhoz képest átlagban 10-15 százalékkal alacsonyabb fizetésekre lehet számítani.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Tapasztalat, rugalmasság, pénz: eláruljuk, miért jó egyetemistaként dolgozni

Gyorséttermekben, nagyáruházakban, üzemekben, üzletekben, szórakozóhelyeken, hotelekben, kisebb-nagyobb cégeknél - ezekben a napokban is több tízezer diák dolgozik ilyen munkahelyeken, a nyári hónapokban pedig még több középiskolás, egyetemista és főiskolás vállal munkát. De milyen feladatkörök és gyakornoki programok közül válogathatnak, és hogyan illeszthetik be munkahelyi feladataikat a mindennapjaikba?

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.