Diákhitel: változást tervez a kormány, a HÖOK azt kéri, gondolják át

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, fontolja meg, hogy adómentes maradhasson a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatások rendszerének átalakításánál - közölte Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke pénteken.

  • MTI
Stiller Ákos

A hallgatói szervezet vezetője közleményében emlékeztetett: a kormány a törlesztő diákhitelesek terhein kívánt könnyíteni azzal, hogy 2018-tól adómentessé tette a munkavállaló diákhiteleseknek azt a pénzbeli juttatást, amelyet megállapodásuk alapján a jövőben a munkáltató fizethet a munkavállalónak diákhitel törlesztésére.

Álláspontjuk szerint ez az intézkedés a fiatalok és a munkáltatók szempontjából is hasznos volt, népszerűségét és hosszú távú fenntarthatóságát munkaerőpiaci felmérések igazolják. Az adókedvezmények rendszerén keresztül az állam fontos társadalompolitikai célok megvalósulását segíti elő, ebbe a körbe tartozik a fiatal munkaerő megtartása és felvett hiteleinek mielőbbi törlesztése - hangsúlyozta a hallgatói vezető.

Ezért azt javasolják - tette hozzá Gulyás Tibor -, hogy a törvénytervezetről a következő hetekben tovább egyeztessenek a munkaerőpiac szereplőivel, és a megbeszéléseken fontolják meg a kérésüket.

Nagy változás jöhet, ha a kormány rábólint: nyelvtanulásra diákhitel

Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára. A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint Magyarország versenyképessége szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke a testület ülése után.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.