Diákhitel: változást tervez a kormány, a HÖOK azt kéri, gondolják át

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, fontolja meg, hogy adómentes maradhasson a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatások rendszerének átalakításánál - közölte Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke pénteken.

  • MTI
Stiller Ákos

A hallgatói szervezet vezetője közleményében emlékeztetett: a kormány a törlesztő diákhitelesek terhein kívánt könnyíteni azzal, hogy 2018-tól adómentessé tette a munkavállaló diákhiteleseknek azt a pénzbeli juttatást, amelyet megállapodásuk alapján a jövőben a munkáltató fizethet a munkavállalónak diákhitel törlesztésére.

Álláspontjuk szerint ez az intézkedés a fiatalok és a munkáltatók szempontjából is hasznos volt, népszerűségét és hosszú távú fenntarthatóságát munkaerőpiaci felmérések igazolják. Az adókedvezmények rendszerén keresztül az állam fontos társadalompolitikai célok megvalósulását segíti elő, ebbe a körbe tartozik a fiatal munkaerő megtartása és felvett hiteleinek mielőbbi törlesztése - hangsúlyozta a hallgatói vezető.

Ezért azt javasolják - tette hozzá Gulyás Tibor -, hogy a törvénytervezetről a következő hetekben tovább egyeztessenek a munkaerőpiac szereplőivel, és a megbeszéléseken fontolják meg a kérésüket.

Nagy változás jöhet, ha a kormány rábólint: nyelvtanulásra diákhitel

Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára. A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint Magyarország versenyképessége szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke a testület ülése után.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.