Szijjártó Péter aktuálpolitikai kérdésekről tartott beszédet a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitóján. Szerinte a „képmutatás Európa-bajnoksága” zajlik, mert nem menekültkérdéssel állunk szemben, hanem tömeges népvándorlással.
Szijjártó Péter a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén hétfőn kijelentette: azokat bírálják ma Európában, akik a leginkább ragaszkodnak az uniós szabályok betartásához. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ma a képmutatás Európa-bajnoksága zajlik "a tömeges népvándorlás" ügyében.
Azokat bírálják, akik a leginkább nevén nevezik a problémákat, és akik világossá teszik, hogy nem menekültkérdéssel állunk szemben, hanem "tömeges népvándorlással", amelynek mozgatórugója sokszor nem háború, hanem egy jobb élet reménye - mondta, hozzátéve: Magyarország eddig is befogadott menekülteket, és ezután is így fog tenni; a gazdasági bevándorlók Európába csábításáról szóló nyilatkozatok azonban csak illúziókat és alaptalan reményeket keltenek. A miniszter rögzítette: az uniónak semmilyen stratégiai elképzelése nincs azzal kapcsolatban, hogy a kialakult helyzetet hogyan kellene kezelni.
A világgazdasági válságra utalva azt mondta: 2010-ben "sem lettünk Görögország, és 2015-ben sem leszünk Görögország".
Felidézte: 2008-10 között rosszabb helyzetben volt Magyarország gazdaságilag, mint az akkori Görögország. Mára meg lehet nézni, hogy Magyarország az unióban a gazdasági teljesítmény szempontjából az élcsoportba tartozik - mutatott rá Szijjártó Péter.
”Nem ismerünk megalkuvást”
2015-ben pedig meg fogjuk védeni Európa határait és be fogunk tartani minden uniós jogszabályt, ha tetszik, ha nem és ebben nem ismerünk megalkuvást - hangoztatta. A hallgatókhoz fordulva kitért arra is, ahhoz, hogy egy rendkívül gyorsan változó környezetben sikeresek lehessenek, bátorságra és szakmai felkészültségre van szükség. A hallgatók a BCE-en ezt a szakmai felkészültséget meg fogják kapni - jelentette ki a tárcavezető, aki szerint akik a BCE-t választották, a legjobb döntést hozták.
Diákok és tanárok tüntetnek a megmaradásért
Rostoványi Zsolt, a BCE rektora szerint különös alkalom a mostani tanévnyitó. Tanévnyitóra érkeztek, de az épület előtt oktatók és hallgatók fejezik ki egyet nem értésüket az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményt érintő átalakítási javaslatával. Az ünnepnek, a tanévnyitónak ugyanakkor méltóságteljesnek kell lennie - emelte ki a rektor. A rektor szerint minden gazdasági szempont megvan ahhoz, hogy az egyetem fejlődni tudjon. Feltehető a kérdés - folytatta -, hogy minden szempontból megfelelnek-e az elvárásoknak. A hallgatók szempontjából szerinte a válasz egyértelmű igen, ezt erősítik a hallgatói jelentkezések is.
Nem kedvezőek a változások
A nyáron megfogalmazott fenntartói kritikákra és a budai campus tervezett elcsatolására utalva kiemelte: a javaslat a BCE egésze szempontjából nem tekinthető kedvezőnek, azt a jelenlegi helyzet nem teszi indokolttá, és az előkészítő tárgyalások és egyeztetések során is eltérő szakmai érvek hangzottak el. A kérdésben a végső szót a fenntartó mondja majd ki, a miniszteri döntés e hét végére várható.
Mindent megtesznek, hogy a hallgatókat ne érje kár
Az intézmény vezetése és minden dolgozója mindent megtesz azért, hogy a hallgatókat semmilyen kár ne érje, a legmagasabb színvonalú oktatásban részesüljenek és piacképes diplomát kapjanak függetlenül attól, hogy a fenntartó milyen szervezeti változásokról dönt - biztosította az érintetteket a rektor. A magyar-angol nyelvű tanévnyitón több hallgató zöld karszalagot viselt szolidaritását kifejezve a gödöllői Szent István Egyetemhez elcsatolni tervezett budai campusszal.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
