"A képmutatás Európa-bajnoksága zajlik": Szijjártó Péter a menekültekről beszélt a tanévnyitón

Szijjártó Péter aktuálpolitikai kérdésekről tartott beszédet a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitóján. Szerinte a „képmutatás Európa-bajnoksága” zajlik, mert nem menekültkérdéssel állunk szemben, hanem tömeges népvándorlással.

  • eduline/mti
MTI / Máthé Zoltán

Szijjártó Péter a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén hétfőn kijelentette: azokat bírálják ma Európában, akik a leginkább ragaszkodnak az uniós szabályok betartásához. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ma a képmutatás Európa-bajnoksága zajlik "a tömeges népvándorlás" ügyében.

Azokat bírálják, akik a leginkább nevén nevezik a problémákat, és akik világossá teszik, hogy nem menekültkérdéssel állunk szemben, hanem "tömeges népvándorlással", amelynek mozgatórugója sokszor nem háború, hanem egy jobb élet reménye - mondta, hozzátéve: Magyarország eddig is befogadott menekülteket, és ezután is így fog tenni; a gazdasági bevándorlók Európába csábításáról szóló nyilatkozatok azonban csak illúziókat és alaptalan reményeket keltenek. A miniszter rögzítette: az uniónak semmilyen stratégiai elképzelése nincs azzal kapcsolatban, hogy a kialakult helyzetet hogyan kellene kezelni.

A világgazdasági válságra utalva azt mondta: 2010-ben "sem lettünk Görögország, és 2015-ben sem leszünk Görögország".

Felidézte: 2008-10 között rosszabb helyzetben volt Magyarország gazdaságilag, mint az akkori Görögország. Mára meg lehet nézni, hogy Magyarország az unióban a gazdasági teljesítmény szempontjából az élcsoportba tartozik - mutatott rá Szijjártó Péter.

”Nem ismerünk megalkuvást”

2015-ben pedig meg fogjuk védeni Európa határait és be fogunk tartani minden uniós jogszabályt, ha tetszik, ha nem és ebben nem ismerünk megalkuvást - hangoztatta. A hallgatókhoz fordulva kitért arra is, ahhoz, hogy egy rendkívül gyorsan változó környezetben sikeresek lehessenek, bátorságra és szakmai felkészültségre van szükség. A hallgatók a BCE-en ezt a szakmai felkészültséget meg fogják kapni - jelentette ki a tárcavezető, aki szerint akik a BCE-t választották, a legjobb döntést hozták.

Diákok és tanárok tüntetnek a megmaradásért

Rostoványi Zsolt, a BCE rektora szerint különös alkalom a mostani tanévnyitó. Tanévnyitóra érkeztek, de az épület előtt oktatók és hallgatók fejezik ki egyet nem értésüket az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményt érintő átalakítási javaslatával. Az ünnepnek, a tanévnyitónak ugyanakkor méltóságteljesnek kell lennie - emelte ki a rektor. A rektor szerint minden gazdasági szempont megvan ahhoz, hogy az egyetem fejlődni tudjon. Feltehető a kérdés - folytatta -, hogy minden szempontból megfelelnek-e az elvárásoknak. A hallgatók szempontjából szerinte a válasz egyértelmű igen, ezt erősítik a hallgatói jelentkezések is.

Nem kedvezőek a változások

A nyáron megfogalmazott fenntartói kritikákra és a budai campus tervezett elcsatolására utalva kiemelte: a javaslat a BCE egésze szempontjából nem tekinthető kedvezőnek, azt a jelenlegi helyzet nem teszi indokolttá, és az előkészítő tárgyalások és egyeztetések során is eltérő szakmai érvek hangzottak el. A kérdésben a végső szót a fenntartó mondja majd ki, a miniszteri döntés e hét végére várható.

Mindent megtesznek, hogy a hallgatókat ne érje kár

Az intézmény vezetése és minden dolgozója mindent megtesz azért, hogy a hallgatókat semmilyen kár ne érje, a legmagasabb színvonalú oktatásban részesüljenek és piacképes diplomát kapjanak függetlenül attól, hogy a fenntartó milyen szervezeti változásokról dönt - biztosította az érintetteket a rektor. A magyar-angol nyelvű tanévnyitón több hallgató zöld karszalagot viselt szolidaritását kifejezve a gödöllői Szent István Egyetemhez elcsatolni tervezett budai campusszal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.