Mivel az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, a munkaerő szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályok sem vonatkoznak majd a szigetországra; csak a britek jóindulatán múlik, hogy az országban élő uniós állampolgárok maradhatnak-e. Rengeteg - angol egyetemen dolgozó - magyar kutató egzisztenciája múlik azon, hogy végül milyen döntések születnek - írja a Magyar Nemzet.
Minthogy önnek nincs más alapja az Egyesült Királyságban való tartózkodásra, előkészületeket kell tennie a távozásra. Ha nem távozik önként, akkor egy későbbi időpontban hozandó újabb döntés kényszeríteni fogja erre. Ezt a levelet kapta több Angliában élő (de EU-s tagországból érkezett) külföldi kutató, miután a brexitnépszavazás számukra kedvezőtlen eredménye láttán megpróbáltak állandó letelepedési engedélyért folyamodni – idézi a világ egyik vezető közgazdaság-tudományi egyeteme, a London School of Economics honlapján olvasható írást a Magyar Nemzet.
Összesen 31 ezer EU-s kutató dolgozik angliai, walesi és skót intézetekben. Arról nincsenek megbízható statisztikák, hogy közülük hány magyar, de a kint élő, ideiglenesen kitelepülő magyarok száma talán már elérte a 400 ezret is.
Az angol egyetemi szövetség, a University and College Union felmérése szerint az angol kutatói szférában alig-alig támogatja valaki a brxitet. Kilencven százalékuk szerint a kilépés negatívan befolyásolja majd a brit felsőoktatást, és emiatt a külföldi EU-s állampolgár kutatók háromnegyede úgy érzi, megnőtt az esélye, hogy elhagyja az országot. Harmaduk ismer olyan kutatót, aki már távozott is, majdnem felük pedig olyan kollégáról tud, aki a szavazás kimenetele miatt máris elesett a munkájához elengedhetetlen uniós forrásoktól.
A Royal Society becslése szerint a brit felsőoktatásban dolgozó kutatók tizenöt százaléka külföldi. Bár ez nem tűnik olyan soknak, beszédesebb, ha megnézzük, mennyien vannak a vezető egyetemeken. Oxfordban 24, Cambridge-ben 22, a London School of Economicson 38 százalék a kutató és tanító nem brit állampolgárok aránya. Még egyértelműbb a külföldiek – közöttük a magyarok – jelentősége, ha az innováció szempontjából legfontosabb tudományágakat nézzük: a fizikában 26 százalék a külföldiek aránya, a vegyészetben 25, a biológiában 22, az információtechnológiai tudományokban 20.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
