Nagy bajban vannak a magyar kutatók: vége a brit egyetemi karriereknek?

Mivel az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, a munkaerő szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályok sem vonatkoznak majd a szigetországra; csak a britek jóindulatán múlik, hogy az országban élő uniós állampolgárok maradhatnak-e. Rengeteg - angol egyetemen dolgozó - magyar kutató egzisztenciája múlik azon, hogy végül milyen döntések születnek - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Cambridge. Mi lesz a brit egyetemeken dolgozó magyar kutatókkal és oktatókkal?
Wikipédia

Minthogy önnek nincs más alapja az Egyesült Királyságban való tartózkodásra, előkészületeket kell tennie a távozásra. Ha nem távozik önként, akkor egy későbbi időpontban hozandó újabb döntés kényszeríteni fogja erre. Ezt a levelet kapta több Angliában élő (de EU-s tagországból érkezett) külföldi kutató, miután a brexitnépszavazás számukra kedvezőtlen eredménye láttán megpróbáltak állandó letelepedési engedélyért folyamodni – idézi a világ egyik vezető közgazdaság-tudományi egyeteme, a London School of Economics honlapján olvasható írást a Magyar Nemzet.

Összesen 31 ezer EU-s kutató dolgozik angliai, walesi és skót intézetekben. Arról nincsenek megbízható statisztikák, hogy közülük hány magyar, de a kint élő, ideiglenesen kitelepülő magyarok száma talán már elérte a 400 ezret is.

Súlyos következményei lehetnek a Brexitnek a brit egyetemek szerint

Az angol egyetemi szövetség, a University and College Union felmérése szerint az angol kutatói szférában alig-alig támogatja valaki a brxitet. Kilencven százalékuk szerint a kilépés negatívan befolyásolja majd a brit felsőoktatást, és emiatt a külföldi EU-s állampolgár kutatók háromnegyede úgy érzi, megnőtt az esélye, hogy elhagyja az országot. Harmaduk ismer olyan kutatót, aki már távozott is, majdnem felük pedig olyan kollégáról tud, aki a szavazás kimenetele miatt máris elesett a munkájához elengedhetetlen uniós forrásoktól.

A Royal Society becslése szerint a brit felsőoktatásban dolgozó kutatók tizenöt százaléka külföldi. Bár ez nem tűnik olyan soknak, beszédesebb, ha megnézzük, mennyien vannak a vezető egyetemeken. Oxfordban 24, Cambridge-ben 22, a London School of Economicson 38 százalék a kutató és tanító nem brit állampolgárok aránya. Még egyértelműbb a külföldiek – közöttük a magyarok – jelentősége, ha az innováció szempontjából legfontosabb tudományágakat nézzük: a fizikában 26 százalék a külföldiek aránya, a vegyészetben 25, a biológiában 22, az információtechnológiai tudományokban 20.

Külföldre menne az Oxfordi Egyetem?
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.