Nagy bajban vannak a magyar kutatók: vége a brit egyetemi karriereknek?

Mivel az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, a munkaerő szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályok sem vonatkoznak majd a szigetországra; csak a britek jóindulatán múlik, hogy az országban élő uniós állampolgárok maradhatnak-e. Rengeteg - angol egyetemen dolgozó - magyar kutató egzisztenciája múlik azon, hogy végül milyen döntések születnek - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Cambridge. Mi lesz a brit egyetemeken dolgozó magyar kutatókkal és oktatókkal?
Wikipédia

Minthogy önnek nincs más alapja az Egyesült Királyságban való tartózkodásra, előkészületeket kell tennie a távozásra. Ha nem távozik önként, akkor egy későbbi időpontban hozandó újabb döntés kényszeríteni fogja erre. Ezt a levelet kapta több Angliában élő (de EU-s tagországból érkezett) külföldi kutató, miután a brexitnépszavazás számukra kedvezőtlen eredménye láttán megpróbáltak állandó letelepedési engedélyért folyamodni – idézi a világ egyik vezető közgazdaság-tudományi egyeteme, a London School of Economics honlapján olvasható írást a Magyar Nemzet.

Összesen 31 ezer EU-s kutató dolgozik angliai, walesi és skót intézetekben. Arról nincsenek megbízható statisztikák, hogy közülük hány magyar, de a kint élő, ideiglenesen kitelepülő magyarok száma talán már elérte a 400 ezret is.

Súlyos következményei lehetnek a Brexitnek a brit egyetemek szerint

Az angol egyetemi szövetség, a University and College Union felmérése szerint az angol kutatói szférában alig-alig támogatja valaki a brxitet. Kilencven százalékuk szerint a kilépés negatívan befolyásolja majd a brit felsőoktatást, és emiatt a külföldi EU-s állampolgár kutatók háromnegyede úgy érzi, megnőtt az esélye, hogy elhagyja az országot. Harmaduk ismer olyan kutatót, aki már távozott is, majdnem felük pedig olyan kollégáról tud, aki a szavazás kimenetele miatt máris elesett a munkájához elengedhetetlen uniós forrásoktól.

A Royal Society becslése szerint a brit felsőoktatásban dolgozó kutatók tizenöt százaléka külföldi. Bár ez nem tűnik olyan soknak, beszédesebb, ha megnézzük, mennyien vannak a vezető egyetemeken. Oxfordban 24, Cambridge-ben 22, a London School of Economicson 38 százalék a kutató és tanító nem brit állampolgárok aránya. Még egyértelműbb a külföldiek – közöttük a magyarok – jelentősége, ha az innováció szempontjából legfontosabb tudományágakat nézzük: a fizikában 26 százalék a külföldiek aránya, a vegyészetben 25, a biológiában 22, az információtechnológiai tudományokban 20.

Külföldre menne az Oxfordi Egyetem?
Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu