Zseniális ötlettel rukkolt elő a BME, ebből a szobából kell kijutni

Ennél menőbb dolgot még nem láttunk magyar egyetemen.

  • Eduline
Wikipédia

Az „R” épület földszintjének rövid folyosóján kialakított szabadulószobába érkezve a munkahelyen is előforduló, de a valósághoz képest eltúlzott munkahelyi szituációkban és konfliktushelyzetekben találják magukat a jelentkezők. A kijutáshoz különféle feladatokat kell végrehajtaniuk - írja honlapján az egyetem.

A kezdeményezés célja, hogy számos készséget felélesszen a tréning során. A kommunikáció, a konfliktus- és stresszkezelés, az időgazdálkodás, valamint a problémamegoldás mind olyan képességek, amelyek gyakorlásában segíthet a szabadulószoba.

A jelentkezők 6-8 fős csapatokban próbálhatják ki a szabadulószobábát, ahol körülbelül 60 perc áll rendelkezésükre a rejtvény megoldásához. A játék ún. „passzív szereplője” a Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság (HSZI) tanácsadó munkatársa, pszichológusa megfigyelőként van jelen: nyomon követi a hallgatók viselkedését, döntéseiket, reakcióikat és egymáshoz való viszonyukat.

A foglalkozást egyetemi kartól és szaktól függetlenül azoknak a hallgatóknak ajánlják, akik a munkaerőpiacra történő kilépés előtt szeretnének alaposabban felkészülni életük meghatározó, új szakaszára. 

Zseniális videó: mit csinál egy csapat BME-s, ha előadás közben elmegy az áram?

Mit csinál egy előadóteremnyi BME-s hallgató, ha óra közben elmegy az áram? Előveszi a telefonját, és azzal világít. És mit csinál a BME-s oktató? Folytatja az órát, mintha mi sem történt volna. A következő videót a Budavári Schönherz Stúdió tette közzé Facebook-oldalán, érdemes megnézni: Egy évvel ezelőtt az ELTE-n történt hasonló, a hallgatók ott is a telefonjukkal mentették meg az előadást.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.