Orbán egykori kollégiuma is kiáll a CEU mellett

A Bibó István Szakkollégium tagjai nyílv levélben szólítják fel Áder Jánost, hogy ne írja alá a tegnap elfogadott lex...

  • Eduline

A Bibó István Szakkollégium tagjai nyílv levélben szólítják fel Áder Jánost, hogy ne írja alá a tegnap elfogadott lex CEU-t - írja az Átlátszó Oktatás

A köztársasági elnök egykori szakkollégiumának tagjai arra hivatkoznak, hogy a jogszabály módosítása több helyen szembe megy az Alaptövrénnyel, emellett nemzetközi egyeszségeket is megsért.

Levelükben kiemelik az egyenlő bánásmód követelméyéről szóló jobszabály megsértését. Véleményük szerint a jelen jogszabálymódosítás kifejezetten a Central European University jövőbeli működésének ellehetetlenítését célozza meg, így az az alapvető jogállami érték, hogy a törvények mindenkit azonos mércével mérjenek, alapjaiban kerül felrúgásra.

Noha maga a törvényszöveg általánosan fogalmaz, az összes körülmény vizsgálata alapján itt mégis egyértelmű, hogy a cél olyan törvényi feltételek megállapítása volt, melyet egy meghatározott felsőoktatási intézmény nem tud teljesíteni – nem pedig az, hogy a felsőoktatás színvonalát általánosságban javító, vagy legalább biztosító intézkedések szülessenek.

 

 A szakkollégium szerint jogállamiság és jogbiztonság követelményének megszegését is eredményezi a jelen törvénymódosítás.

Normákat az általános életviszonyok szabályozására kell alkotni, a jogszabályoknak nem lehet sem célja, sem pedig közvetlen hatása, hogy egy konkrét személyt, vagy a jogalanyok önkényesen kiválasztott szűk csoportját előnyösen, vagy hátrányosan megkülönböztessék. Az ilyen jogalkotás aláássa a jogszabályokba, a jogalkotásba és a jogállamba vetett bizalmat, ezért a jogállamiság és a jogbiztonság sérelme mellett hozzájárul az egyébként is törékeny alkotmányos kultúra rombolásához.

 

Amennyiben elfogadhatónak lehetne modani a törvényt, úgy is kevés időt hagy az érintett egyetemnek a módosításokhoz való alkalmazkodásra, ellehetetlenítve ezzel teljesen működését - fejti ki a levél.

Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata a jogbiztonság követelményének részeként megköveteli, hogy az elfogadott jogszabályok kihirdetése és hatályba lépése között a felkészülésre megfelelő időt hagyjon a jogalkotó.

A negyedik, és egyben utolsó megemlített törvény, a művelődéshez való jog és a tudományos kutatás szabadsága.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a tudományos élet szabadságát kitüntetett alapjogként kezeli, mivel okfejtése szerint az „tágabb értelemben a véleménynyilvánítási  szabadsághoz  kapcsolódik, egyúttal tartalmazza az államnak azt  a kötelezettségét, hogy tartsa tiszteletben  és biztosítsa a tudományos élet teljes függetlenségét, a tudomány tisztaságát, elfogulatlanságát és pártatlanságát.” Ennélfogva a véleménynyilvánítási szabadságból eredő külön nevesített alanyi jogokkal azonos védelemben kell, hogy részesüljön az állami beavatkozásokkal, korlátozásokkal szemben.

A szakkollégium lakóinak álláspontja szerint a CEU szerves részét képezi a hazai felsőoktatásnak és nyomatékosan kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy tegyen eleget az Alaptörvény 6. cikkének, miszerint vissza kell küldenie a törvényt az Alkotmánybíróságra felülvizsgálatra.

Sztrájkolhatnak az egyetemi oktatók?

Egy BME-s oktató felhívására több százan kezdhetnek sztrájkba a felsőoktatásban a lex CEU miatt. Bárány Tibor, a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatója tegnap tett ki egy posztot a Facebookra, amin felhívást intéz a kollégáihoz. Bárány április 10-től nem látná el a munkáját, már ha legalább 200 oktató csatlakozik hozzá.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.