"Lejáratták a tudást" - kemény kritikát kapott a kormány az oktatási hálózatoktól

Tizenkét pontos "vádiratot" tett közzé a Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul Hálózat és az Oktatói Hálózat - a civil szervezetek szerint a kormány oktatási intézkedései "mindenütt romokat és sebesülteket hagytak maguk után".

  • Eduline
Túry Gergely

"Mérlegre tettük a 2010 óta regnáló kormányzat teljesítményét az oktatásügy területén, és lesújtó eredményre jutottunk. Megállapításaink súlyos vádpontokat tartalmazó vádirattá álltak össze. Az elmúlt időszak intézkedéseinek vizsgálata nyilvánvalóvá tette számunkra, hogy a kormány tudatosan építi le és köti gúzsba a szabad, önálló gondolkodás intézményeit az iskoláktól az egyetemekig" - olvasható az eduline-nak eljuttatott közleményben.

A három szervezet szerint a kormány az elmúlt években elsorvasztotta a magyar oktatási rendszert, rontotta az oktatás versenyképességét és minőségét, felszámolta az intézményi autonómiát, politikai célú központosításba kezdett. A "vádpontok" között szerepel, hogy az oktatási stratégia szakszerűtlen, az oktatásirányítás kaotikus, a kormány mellőzi a társadalmi párbeszédet, "átideologizálta" az oktatás egész rendszerét, "jogtalan előnyöket és monopóliumokat" adományoz, felszámolta a versenyt, lejáratta a tudást és a szakértelmet.

A dokumentum szerint a kormány kísérletet tett a pedagógusok és a kritikai értelmiség megalázására, jogkorlátozó és a jogbiztonságot veszélyeztető intézkedéseket hoztak, eltorlaszolják a társadalmi felemelkedés lehetőségeit, és "aláássák a magyar nemzet jövőjét". A teljes dokumentumot itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.