Több százezer forintot veszíthettek el: így sorolhatnak át fizetős képzésre

Júliusban kiderül, hogy ki kerül be állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre. Ugyanakkor nem dőlhetnek hátra az ingyen tanulók sem, a fizetős hallgatóknak pedig minden tanév végén van esélyük, hogy ösztöndíjas helyet szerezzenek. A legfontosabb tudnivalók az átsorolásról.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Mennyi időre szól az állami ösztöndíj?

Ha állami ösztöndíjas helyre kerültök be, az első tanévben biztosan ingyen tanulhattok. A beiratkozáskor alá kell írnotok a hallgatói nyilatkozatot, amelyben vállaljátok, hogy a képzési idő maximum másfélszerese alatt megszerzitek a diplomát, és a végzés utáni húsz évben legalább a képzési időnek megfelelő ideig Magyarországon dolgoztok - ellenkező esetben vissza kell fizetnetek a képzés árának felét, illetve egészét. A hallgatói nyilatkozatról itt olvashattok.

Hogyan sorolhatnak át önköltséges képzésre?

Az általános szabály az, hogy akkor sorolnak át fizetős helyre, ha az utolsó két olyan félévben, amelyben aktív volt a hallgatói jogviszonyotok - vagyis beiratkoztatok -, nem szereztétek meg az előírt kreditek legalább felét. Emellett az intézmény egy minimális átlagot is meghatározhat, amely alatt csak önköltséges formában tanulhattok tovább.

Akkor is átsorolnak, ha már kicsúsztatok a támogatott időből - ez a képzési idő másfélszerese -, elfogytak az állami féléveitek, vagy felmondtátok a hallgatói nyilatkozatot.

Vannak kivételek?

Ha még csak egy szemesztert végeztetek el, nem sorolhatnak át, és nem kell fizetnetek akkor sem, ha betegség, baleset, szülés vagy más, fel nem róható ok miatt nem tudtátok befejezni a szemesztert.

Kinek van lehetősége bekerülni állami ösztöndíjas helyre?

A megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkező, önköltséges hallgatókat sorolják át.

Mikor értesítenek az átsorolásról, és mikortól kell fizetni?

Az átsorolásról szóló döntést legkésőbb a következő tanév kezdete előtt harminc nappal hozzák meg, és nem sokkal később a tanulmányi rendszerben (Neptun/ETR) is megjelenik.

Minden a 2015-ös felvételiről

Ilyen lesz a 2015-ös felvételi

A legfontosabb határidők és dátumok

Pontszámítási szabályok

A 41 központi ponthatár

Ennyit kell fizetni a tizenhat népszerű szakon

Ilyen új képzések indulnak szeptemberben

Így kell kitölteni a 2015-ös elektronikus jelentkezési lapot

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.