Itt vannak az adatok: egyre több idő kell az elhelyezkedéshez

A csoportos állásinterjúk és a különböző tesztek miatt egyre hosszabb az egyes munkahelyek felvételi procedúrája.

  • Eduline
Shutterstock

Átlagosan 22-32 napig tart egy-egy állásra a felvételi procedúra a Glassdoor friss felmérése szerint, melyben 340 ezer álláskeresési beszámolót összegeztek olyan országokra nézve, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország vagy Franciaország. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi hat évben körülbelül 3-4 nappal nőtt a felvételi procedúra időtartama, első sorban az olyan divatos módszerek, mint a csoportos interjúk, vagy a készség- és személyiségtesztek miatt.

Az elemzett beszámolók szerint a telefonos interjú körülbelül 7-8 napot ad hozzá a teljes pályázási folyamathoz, míg a négyszemközti személyes interjúk 4-5 napot, a csoportos interjúk 6-7 napot, a prezentációval kiegészített személyes találkozók pedig 3-4 napot vesznek igénybe a behívásra és visszajelzésre fordított idővel együtt. Ha a jelentkezők intelligenciáját, szakmai készségeit, esetleg személyiségét is tesztelnék, az az IQ-teszt esetében további 3-4, a készség- és személyiségteszteknél pedig 1-2 napot jelent. A jelentkező hátterének leellenőrzése és egy esetleges drogteszt már nem kifejezetten ad hozzá az eljárás idejéhez.

A procedúra elnyújtása kifejezetten előnyös lehet a munkáltatóknak, ha ezalatt valóban alaposan leellenőrzik a jelentkezők alkalmasságát. Ugyanakkor jó pár módszer bizonyítottan felesleges. Árulkodó, hogy a nagyobb cégeknél, de főleg az állami szektorban jelentősen hosszabb a felvételi eljárás, mint a kis- és középvállalkozásoknál, ezt pedig a bürokrácia számlájára lehet írni. A vizsgált országokban a rendőrségi felvételi tart a legtovább, ez átlagosan 128 napot vesz igénybe, de a kórházakban és az egyetemeken is sokáig tart betölteni egy-egy állást. A magánszektorban az olyan nagy szakértelmet igénylő állásokat tart a legtovább betölteni, mint például az informatikai szakértőkét vagy a programozókét - ilyen pozíciókra sokszor csak 35-50 nap alatt találnak munkaerőt. A vendéglátásban viszont akár egy hét alatt is betöltik a pultosok, szakácsok, felszolgálók és mosogatók helyeit.

A diplomás pályakövetési statisztika adatai szerint a magyarországi pályakezdők a választott szakjuktól függően legalább egy-két, de akár hat hónapot is eltölthetnek álláskereséssel, amibe érdemes belekalkulálni azt is, hogy egy-egy pozíciónál valóban hetekbe telik, mire választ kapnak. Jelentősen gyorsítja a friss diplomások elhelyezkedését, ha gyakorlati képzést is kaptak: a Glassdoor adataival szemben itthon éppen az orvostanhallgatók szereznek az egyik leghamar munkát. Mennyi idő alatt helyezkednek el, és mennyit keresnek a magyar friss diplomások?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.