Újabb szak, amit csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indíthatna

A kormány kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jogosítaná fel arra, hogy államtudományi képzést indíthasson – ezt elfogadhatatlannak tartja a Dékáni Kollégium és az erre vonatkozó előterjesztés visszavonását kérik.

  • Eduline
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszkivilágításban
Facebook/Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Meglepődtek a dékánok azon a törvényjavaslaton, melynek lényege, hogy a bevezetésre kerülő osztatlan államtudományi képzést csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehetne indítani. Az Állami- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiumának állásfoglalása szerint ez elfogadhatatlan, ezért a törvényjavaslat visszavonását kérik.

Mint írták, a jogászképzésnek Európában és Magyarországon is szerves és nélkülözhetetlen részét képezi az államtudományi képzés, a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. „Megalapozatlan és egyértelműen elutasítandó, hogy az államtudományi és közigazgatási szakokat kizárólagosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktassák” – áll a nyilatkozatban.

A Kollégium továbbá azt is sajnálatosnak tartotta, hogy a törvényjavaslatot sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem a Magyar Tudományos Akadémiával, sem az érintett egyetemek vezetőivel nem egyeztették.

Dékáni állásfoglalás by Szedlak Adam

Patyi András, az NKE rektora már úgy reagált, hogy „az egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakítása a közszolgálati életpálya kialakítását szolgálja és nem veszélyezteti más jogászképző intézmények munkáját”.

A rektor kifejtette: hosszú ideig szoros kapcsolat volt a jogász és a közigazgatási képzések között, de azt 2005-ben a Magyar Bálint által vezetett oktatási kormányzat egyesítette: egy jogi és igazgatási képzési területté. Ennek a szétválasztását kezdte meg 2011-ben a kormány, és elindult a jogászképzés, valamint a közigazgatási, katonai, rendészeti képzések külön pályára állítása.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslatot.

Az NKE további kedvezményeket is kapott, többek között azt, hogy már nincs a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz kötve, így akár olyan szakokat is indíthat, amit rendre elutasított az MAB. A közszolgálati egyetemnek lehet, amit senki másnak

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.