A kormány kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jogosítaná fel arra, hogy államtudományi képzést indíthasson – ezt elfogadhatatlannak tartja a Dékáni Kollégium és az erre vonatkozó előterjesztés visszavonását kérik.
Meglepődtek a dékánok azon a törvényjavaslaton, melynek lényege, hogy a bevezetésre kerülő osztatlan államtudományi képzést csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehetne indítani. Az Állami- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiumának állásfoglalása szerint ez elfogadhatatlan, ezért a törvényjavaslat visszavonását kérik.
Mint írták, a jogászképzésnek Európában és Magyarországon is szerves és nélkülözhetetlen részét képezi az államtudományi képzés, a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. „Megalapozatlan és egyértelműen elutasítandó, hogy az államtudományi és közigazgatási szakokat kizárólagosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktassák” – áll a nyilatkozatban.
A Kollégium továbbá azt is sajnálatosnak tartotta, hogy a törvényjavaslatot sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem a Magyar Tudományos Akadémiával, sem az érintett egyetemek vezetőivel nem egyeztették.
Patyi András, az NKE rektora már úgy reagált, hogy „az egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakítása a közszolgálati életpálya kialakítását szolgálja és nem veszélyezteti más jogászképző intézmények munkáját”.
A rektor kifejtette: hosszú ideig szoros kapcsolat volt a jogász és a közigazgatási képzések között, de azt 2005-ben a Magyar Bálint által vezetett oktatási kormányzat egyesítette: egy jogi és igazgatási képzési területté. Ennek a szétválasztását kezdte meg 2011-ben a kormány, és elindult a jogászképzés, valamint a közigazgatási, katonai, rendészeti képzések külön pályára állítása.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslatot.
Az NKE további kedvezményeket is kapott, többek között azt, hogy már nincs a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz kötve, így akár olyan szakokat is indíthat, amit rendre elutasított az MAB. A közszolgálati egyetemnek lehet, amit senki másnak
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
