Újabb szak, amit csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indíthatna

A kormány kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet jogosítaná fel arra, hogy államtudományi képzést indíthasson – ezt elfogadhatatlannak tartja a Dékáni Kollégium és az erre vonatkozó előterjesztés visszavonását kérik.

  • Eduline
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszkivilágításban
Facebook/Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Meglepődtek a dékánok azon a törvényjavaslaton, melynek lényege, hogy a bevezetésre kerülő osztatlan államtudományi képzést csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehetne indítani. Az Állami- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiumának állásfoglalása szerint ez elfogadhatatlan, ezért a törvényjavaslat visszavonását kérik.

Mint írták, a jogászképzésnek Európában és Magyarországon is szerves és nélkülözhetetlen részét képezi az államtudományi képzés, a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. „Megalapozatlan és egyértelműen elutasítandó, hogy az államtudományi és közigazgatási szakokat kizárólagosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktassák” – áll a nyilatkozatban.

A Kollégium továbbá azt is sajnálatosnak tartotta, hogy a törvényjavaslatot sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem a Magyar Tudományos Akadémiával, sem az érintett egyetemek vezetőivel nem egyeztették.

Dékáni állásfoglalás by Szedlak Adam

Patyi András, az NKE rektora már úgy reagált, hogy „az egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakítása a közszolgálati életpálya kialakítását szolgálja és nem veszélyezteti más jogászképző intézmények munkáját”.

A rektor kifejtette: hosszú ideig szoros kapcsolat volt a jogász és a közigazgatási képzések között, de azt 2005-ben a Magyar Bálint által vezetett oktatási kormányzat egyesítette: egy jogi és igazgatási képzési területté. Ennek a szétválasztását kezdte meg 2011-ben a kormány, és elindult a jogászképzés, valamint a közigazgatási, katonai, rendészeti képzések külön pályára állítása.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az NKE államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításáról szóló javaslatot.

Az NKE további kedvezményeket is kapott, többek között azt, hogy már nincs a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz kötve, így akár olyan szakokat is indíthat, amit rendre elutasított az MAB. A közszolgálati egyetemnek lehet, amit senki másnak

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna