Súlyos pénzeket kell fizetniük azoknak az állami ösztöndíjas hallgatóknak, akik 2012-ben kezdték a mesterszakot vagy a felsőoktatási szakképzést, és azóta még nem diplomáztak le.
Azoknak, akik 2012 szeptemberében kezdtek el államilag támogatott, négy féléves képzést - például mesterszakot vagy felsőoktatási szakképzést - 2015. augusztus 31-ig meg kell szerezniük a diplomájukat - hívta fel rá a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Az államis hallgatók a hallgatói szerződés aláírásával többek közt azt is vállalják, hogy a képzési idő másfélszerese alatt lediplomáznak. Ez azt jelenti, hogy felsőoktatási szakképzésen és mesterképzésen legfeljebb 6, hároméves alapképzésen 9, ötéves osztatlan képzésen pedig 15 félévetek van erre. Fontos, hogy a határidő az aktív félévekre vonatkozik, ha tehát passziváltattatok, akkor annyival kitoltátok a határidőt.
A 2012-ben bevezetett hallgatói szerződések óta most jár le először a mesterképzéses és felsőoktatási szakképzéses hallgatók hatáideje. Abban az évben államilag támogatott mesterképzésre 13 ezer hallgatót, felsőooktatási szakképzésre pedig 3 ezer főt vettek fel. Azoknak, akik 2012-ben kezdték meg az államilag támogatott alapképzésüket - mintegy 32 ezer főről van szó - a képzési időtől függően még legalább másfél évük van megszerezni a diplomájukat.
Vissza kell fizetni a tandíj felét
Amennyiben nem sikerül megszerezni a diplomátokat a képzési idő másfélszeresén belül, vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj, azaz a tandíj felét. Természetesen ettől függetlenül még befejezhetitek az egyetemet.
Emellett kérhettek részletfizetést vagy akár teljes mentességet is, illetve kiválthatjátok a visszafizetési kötelezettséget azzal, ha az államis félévekkel megegyező időtartamban bejelentett, hazai munkaviszonyt folytattok. Ezt akár visszamenőlegesen is, de legkorábban a hallgatói jogviszony megszűnéséig kérhetitek - ha tehát az abszolutórium megszerzése után dolgoztatok, akkor ezt az időszakot figyelembe veszik. Mentességet többek közt tartós betegség, baleset, szülés, esetleg két vagy több gyermek nevelése miatt kérhettek.
A záróvizsga határidejére is figyelni kell
Az állami ösztöndíjtól függetlenül a záróvizsga letételére is vonatkozik határidő. Az abszolutórium megszerzését követően 2 évetek van a diplomamunka elkészítésére, megvédésére, illetve a záróvizsga letételére. Ezután az egyetemek, főiskolák különböző feltételekhez köthetik a záróvizsgára bocsátást, legkésőbb azonban az abszolutórium megszerzésétől számított ötödik évben diplomáznotok kell, ezután ugyanis többé nem jelentkezhettek záróvizsgára. Utóbbi szabályozást a 2011-es felsőoktatási törvénnyel vezették be, azokra tehát, akik még 2011 előtt kezdték meg a tanulmányaikat, más szabályozás vonatkozik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
