Vissza kell fizetnetek a tandíj felét, ha nem diplomáztok időben

Súlyos pénzeket kell fizetniük azoknak az állami ösztöndíjas hallgatóknak, akik 2012-ben kezdték a mesterszakot vagy a felsőoktatási szakképzést, és azóta még nem diplomáztak le.

  • Eduline
Shutterstock

Azoknak, akik 2012 szeptemberében kezdtek el államilag támogatott, négy féléves képzést - például mesterszakot vagy felsőoktatási szakképzést - 2015. augusztus 31-ig meg kell szerezniük a diplomájukat - hívta fel rá a figyelmet az Oktatási Hivatal.

Az államis hallgatók a hallgatói szerződés aláírásával többek közt azt is vállalják, hogy a képzési idő másfélszerese alatt lediplomáznak. Ez azt jelenti, hogy felsőoktatási szakképzésen és mesterképzésen legfeljebb 6, hároméves alapképzésen 9, ötéves osztatlan képzésen pedig 15 félévetek van erre. Fontos, hogy a határidő az aktív félévekre vonatkozik, ha tehát passziváltattatok, akkor annyival kitoltátok a határidőt.

A 2012-ben bevezetett hallgatói szerződések óta most jár le először a mesterképzéses és felsőoktatási szakképzéses hallgatók hatáideje. Abban az évben államilag támogatott mesterképzésre 13 ezer hallgatót, felsőooktatási szakképzésre pedig 3 ezer főt vettek fel. Azoknak, akik 2012-ben kezdték meg az államilag támogatott alapképzésüket - mintegy 32 ezer főről van szó - a képzési időtől függően még legalább másfél évük van megszerezni a diplomájukat.

Vissza kell fizetni a tandíj felét

Amennyiben nem sikerül megszerezni a diplomátokat a képzési idő másfélszeresén belül, vissza kell fizetnetek az állami ösztöndíj, azaz a tandíj felét. Természetesen ettől függetlenül még befejezhetitek az egyetemet.

Emellett kérhettek részletfizetést vagy akár teljes mentességet is, illetve kiválthatjátok a visszafizetési kötelezettséget azzal, ha az államis félévekkel megegyező időtartamban bejelentett, hazai munkaviszonyt folytattok. Ezt akár visszamenőlegesen is, de legkorábban a hallgatói jogviszony megszűnéséig kérhetitek - ha tehát az abszolutórium megszerzése után dolgoztatok, akkor ezt az időszakot figyelembe veszik. Mentességet többek közt tartós betegség, baleset, szülés, esetleg két vagy több gyermek nevelése miatt kérhettek.

A záróvizsga határidejére is figyelni kell

Az állami ösztöndíjtól függetlenül a záróvizsga letételére is vonatkozik határidő. Az abszolutórium megszerzését követően 2 évetek van a diplomamunka elkészítésére, megvédésére, illetve a záróvizsga letételére. Ezután az egyetemek, főiskolák különböző feltételekhez köthetik a záróvizsgára bocsátást, legkésőbb azonban az abszolutórium megszerzésétől számított ötödik évben diplomáznotok kell, ezután ugyanis többé nem jelentkezhettek záróvizsgára. Utóbbi szabályozást a 2011-es felsőoktatási törvénnyel vezették be, azokra tehát, akik még 2011 előtt kezdték meg a tanulmányaikat, más szabályozás vonatkozik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.