Félbehagytátok az egyetemet? Ebben az esetben kell fizetni

Mennyit pénzt kell visszafizetnetek az államnak, ha félbehagyjátok az egyetemet, és másik képzést sem kezdtek el? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Három félév után félbehagynám az egyetemet, és egyáltalán nem áll tervben egy új szak elkezdése. Mennyit kell visszafizetnem az államnak? Állami ösztöndíjas vagyok.

Ha alapképzésre, mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre jártok, és mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vettetek igénybe, nem kell fizetnetek.

Osztatlan mesterképzés esetén ugyanez a szabály, csak itt két félév a "türelmi idő", vagyis akár egy teljes tanév után is meggondolhatjátok magatokat, nem kell fizetnetek. Három félév után azonban (ha egy éven belül nem kezdtek el egy újabb képzést) vissza kell fizetni az ösztöndíjat.

Ha végül nem kezdtek új képzést, az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegének 50 százalékát kell visszafizetnetek. Ilyen esetben hazai munkaviszony-fenntartási vagy mentesítési kérelmet nyújthattok be.

Bővebben itt olvashattok a visszafizetési szabályokról:

Így úszhatjátok meg az állami ösztöndíj visszafizetését, több százezer forint a tét

Az állami ösztöndíjas képzésben résztvevőknek a hallgatói szerződés aláírásával el kell fogadniuk és teljesíteni a benne foglaltakat, de mi történik akkor, ha a hallgatói jogviszony megszűnik? Mi történik, ha otthagyom az egyetemet? Fizetnem kell? Ha alapképzésre, mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre jártok, és mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vettetek igénybe, nem kell fizetnetek.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.