Tanulhattok-e államilag támogatott formában, ha már szereztetek két diplomát?

El lehet-e végezni állami ösztöndíjasként egy mesterszakot, ha egy alapszakon már megszereztétek a diplomát, később pedig egy külföldi egyetemen tanultatok? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Börcsök Zsófia

2009 és 2012 között elvégeztem egy hat féléves alapszakot, ami után egy külföldi egyetemen végeztem el egy mesterszakot, így már öt éve nem veszek részt a magyar felsőoktatásban. Az elmúlt időszakban viszont arra gondoltam, hogy szívesen elvégeznék egy mesterszakot a munkám mellett, és szeretném tudni, hogy a törvény által biztosított 12 államilag támogatott félévemből a fennmaradó hatot felhasználhatom-e még egy mesterképzés elvégzésére (levelező, esti vagy távoktatásos formában)?

A felsőoktatási törvény szerint egy hallgató - felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen, mesterszakon összesen - 12 félévig tanulhat állami ösztöndíjas formában.

Vagyis a tizenkettőből le kell vonni annyi félévet, ahányat a magyar felsőoktatásban állami támogatással eltöltöttetek, a maradékot fel lehet használni egy másik szak elkezdésére, elvégzésére.

A törvény szerint "a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte".

Ezt kell tudnotok a hallgatói nyilatkozatról, ha idén felvételiztek

Ha szeptemberben állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas képzést kezdtek meg, idén is kénytelenek lesztek aláírni a hallgatói nyilatkozatot (lánykori nevéb a hallgatói szerződést). Azok számára is feltételeket szab az állam, akiket átsoroltak önköltségesről államilag támogatott képzésre. De mit kell vállalni a nyilatkozat aláírásával?

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.