Tanulhattok-e államilag támogatott formában, ha már szereztetek két diplomát?

El lehet-e végezni állami ösztöndíjasként egy mesterszakot, ha egy alapszakon már megszereztétek a diplomát, később pedig egy külföldi egyetemen tanultatok? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Börcsök Zsófia

2009 és 2012 között elvégeztem egy hat féléves alapszakot, ami után egy külföldi egyetemen végeztem el egy mesterszakot, így már öt éve nem veszek részt a magyar felsőoktatásban. Az elmúlt időszakban viszont arra gondoltam, hogy szívesen elvégeznék egy mesterszakot a munkám mellett, és szeretném tudni, hogy a törvény által biztosított 12 államilag támogatott félévemből a fennmaradó hatot felhasználhatom-e még egy mesterképzés elvégzésére (levelező, esti vagy távoktatásos formában)?

A felsőoktatási törvény szerint egy hallgató - felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen, mesterszakon összesen - 12 félévig tanulhat állami ösztöndíjas formában.

Vagyis a tizenkettőből le kell vonni annyi félévet, ahányat a magyar felsőoktatásban állami támogatással eltöltöttetek, a maradékot fel lehet használni egy másik szak elkezdésére, elvégzésére.

A törvény szerint "a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte".

Ezt kell tudnotok a hallgatói nyilatkozatról, ha idén felvételiztek

Ha szeptemberben állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas képzést kezdtek meg, idén is kénytelenek lesztek aláírni a hallgatói nyilatkozatot (lánykori nevéb a hallgatói szerződést). Azok számára is feltételeket szab az állam, akiket átsoroltak önköltségesről államilag támogatott képzésre. De mit kell vállalni a nyilatkozat aláírásával?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.