Hány államilag támogatott félévetek van összesen? Minden infó egy helyen

Összesen hány államilag finanszírozott félévig tanulhattok az egyetemen, főiskolán? Vannak kivételek? Itt a válasz.

  • Eduline
pixabay.com

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény értelmében egy személy – főszabály szerint – összesen tizenkét féléven át folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban (felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben) magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben.

Vannak kivételes esetek?

Igen, a főszabálytól több esetben lehet eltérés, például:

  • osztatlan képzés esetén, ha a képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév (pl. általános orvos képzésben 14 félév);
  • fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézménylegfeljebb négy félévvel megnövelheti;
  • doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb 8 félév lehet, és nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.

A rendelkezésre álló támogatási idő igénybevételét nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, de értelemszerűen csak a támogatási idő fennmaradó részének erejéig lehet további állami ösztöndíjas tanulmányokat folytatni másik szakon.

Mindezek mellett fontos tudni, hogy egy adott oklevél megszerzéséhez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott képzés képzési ideje.

Az első félév után otthagynátok az egyetemet? Mutatjuk, kell-e fizetnetek

Vissza kell fizetni az állami támogatás összegét, ha egy félév után otthagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Egy hete kezdtem el az egyetemet, de már most biztos vagyok abban, hogy nem szeretném folytatni. Úgy gondoltam, az első félévet végigcsinálom az alapszakon, a második félévet már nem.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.