Egy 40 négyzetméteres garzon havi 120 ezer forintért?

A befektetői bevásárlásoknak köszönhetően az idén csaknem 10 százalékkal több kiadó lakás közül válogathatnak az egyetemisták a felvételi ponthatárok július végi megállapítása óta, ám az árak is hasonló nagyságrendben nőttek - írja a Népszava pénteki számában.

  • MTI
Túry Gergely

Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten az átlagos bérleti díj havonta 150 ezer forint, de ez nagyban függ az alapterülettől és az elhelyezkedéstől. Egy 40 négyzetméternél kisebb garzon például havi 120 ezer forintért is megszerezhető, hasonló méretű panelért 110 ezer forintot kell fizetni.

Debrecenben a garzonokat átlagosan havi 80 ezer forintért, a nagyobb lakásokat 100 ezer forintért hirdetik kiadásra. Szegeden a kis lakásoknál 74 ezer forint, a nagyobbaknál 100 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A 40 négyzetméternél kisebb pécsi lakásokat átlagosan havi 85 ezer forintért lehet kivenni, a nagyobb lakásoknál 106 ezer forintos havidíjra készülhetnek a diákok.

Itt a feketeleves: több mint 100 ezer forinttal is számolhat egy egyetemista a havi kiadásokra

Ha ti is szeptemberben kezditek az egyetemet, akkor ezekkel a kiadásokkal mindenképpen számolnotok kell majd. De mivel is? Most összefoglaltuk őket. Lakhatás Első és legfontosabb havi kiadásotok az albérlet vagy a kollégium lesz, hiszen laknia mindenkinek kell valahol. Az albérletek Budapesten 10 százalékkal drágultak az éves összevetésben, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.