A befektetői bevásárlásoknak köszönhetően az idén csaknem 10 százalékkal több kiadó lakás közül válogathatnak az egyetemisták a felvételi ponthatárok július végi megállapítása óta, ám az árak is hasonló nagyságrendben nőttek - írja a Népszava pénteki számában.
Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten az átlagos bérleti díj havonta 150 ezer forint, de ez nagyban függ az alapterülettől és az elhelyezkedéstől. Egy 40 négyzetméternél kisebb garzon például havi 120 ezer forintért is megszerezhető, hasonló méretű panelért 110 ezer forintot kell fizetni.
Debrecenben a garzonokat átlagosan havi 80 ezer forintért, a nagyobb lakásokat 100 ezer forintért hirdetik kiadásra. Szegeden a kis lakásoknál 74 ezer forint, a nagyobbaknál 100 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A 40 négyzetméternél kisebb pécsi lakásokat átlagosan havi 85 ezer forintért lehet kivenni, a nagyobb lakásoknál 106 ezer forintos havidíjra készülhetnek a diákok.
Itt a feketeleves: több mint 100 ezer forinttal is számolhat egy egyetemista a havi kiadásokra
Ha ti is szeptemberben kezditek az egyetemet, akkor ezekkel a kiadásokkal mindenképpen számolnotok kell majd. De mivel is? Most összefoglaltuk őket. Lakhatás Első és legfontosabb havi kiadásotok az albérlet vagy a kollégium lesz, hiszen laknia mindenkinek kell valahol. Az albérletek Budapesten 10 százalékkal drágultak az éves összevetésben, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
