Egy 40 négyzetméteres garzon havi 120 ezer forintért?

A befektetői bevásárlásoknak köszönhetően az idén csaknem 10 százalékkal több kiadó lakás közül válogathatnak az egyetemisták a felvételi ponthatárok július végi megállapítása óta, ám az árak is hasonló nagyságrendben nőttek - írja a Népszava pénteki számában.

  • MTI
Túry Gergely

Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten az átlagos bérleti díj havonta 150 ezer forint, de ez nagyban függ az alapterülettől és az elhelyezkedéstől. Egy 40 négyzetméternél kisebb garzon például havi 120 ezer forintért is megszerezhető, hasonló méretű panelért 110 ezer forintot kell fizetni.

Debrecenben a garzonokat átlagosan havi 80 ezer forintért, a nagyobb lakásokat 100 ezer forintért hirdetik kiadásra. Szegeden a kis lakásoknál 74 ezer forint, a nagyobbaknál 100 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A 40 négyzetméternél kisebb pécsi lakásokat átlagosan havi 85 ezer forintért lehet kivenni, a nagyobb lakásoknál 106 ezer forintos havidíjra készülhetnek a diákok.

Itt a feketeleves: több mint 100 ezer forinttal is számolhat egy egyetemista a havi kiadásokra

Ha ti is szeptemberben kezditek az egyetemet, akkor ezekkel a kiadásokkal mindenképpen számolnotok kell majd. De mivel is? Most összefoglaltuk őket. Lakhatás Első és legfontosabb havi kiadásotok az albérlet vagy a kollégium lesz, hiszen laknia mindenkinek kell valahol. Az albérletek Budapesten 10 százalékkal drágultak az éves összevetésben, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.