Egy 40 négyzetméteres garzon havi 120 ezer forintért?

A befektetői bevásárlásoknak köszönhetően az idén csaknem 10 százalékkal több kiadó lakás közül válogathatnak az egyetemisták a felvételi ponthatárok július végi megállapítása óta, ám az árak is hasonló nagyságrendben nőttek - írja a Népszava pénteki számában.

  • MTI
Túry Gergely

Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten az átlagos bérleti díj havonta 150 ezer forint, de ez nagyban függ az alapterülettől és az elhelyezkedéstől. Egy 40 négyzetméternél kisebb garzon például havi 120 ezer forintért is megszerezhető, hasonló méretű panelért 110 ezer forintot kell fizetni.

Debrecenben a garzonokat átlagosan havi 80 ezer forintért, a nagyobb lakásokat 100 ezer forintért hirdetik kiadásra. Szegeden a kis lakásoknál 74 ezer forint, a nagyobbaknál 100 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A 40 négyzetméternél kisebb pécsi lakásokat átlagosan havi 85 ezer forintért lehet kivenni, a nagyobb lakásoknál 106 ezer forintos havidíjra készülhetnek a diákok.

Itt a feketeleves: több mint 100 ezer forinttal is számolhat egy egyetemista a havi kiadásokra

Ha ti is szeptemberben kezditek az egyetemet, akkor ezekkel a kiadásokkal mindenképpen számolnotok kell majd. De mivel is? Most összefoglaltuk őket. Lakhatás Első és legfontosabb havi kiadásotok az albérlet vagy a kollégium lesz, hiszen laknia mindenkinek kell valahol. Az albérletek Budapesten 10 százalékkal drágultak az éves összevetésben, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.