Nagyobb hangsúlyt kap a jövőben az agrár-felsőoktatás, amely az eddigieknél fokozottabban igazodik a reálgazdaság igényeihez - jelentette ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Győrffy Balázs hangsúlyozta, hogy a jelenlegitől eltérő szerkezetű és tartalmú agrár-felsőoktatási képzésre van szükség, annak ugyanis figyelembe kell vennie, hogy a jövőben a magyar mezőgazdaságban túlsúlyban lesznek a kis, közepes és családi gazdaságok. Így a továbbiakban nem a nagyüzemi agronómusképzésre, hanem a felsőfokú farmeroktatásra kell helyeznie hangsúlyt.
Hozzátette: a kitűzött cél elérése érdekében szeretnék az agrár-felsőoktatási intézményeket az eddiginél is népszerűbbé tenni a fiatalok körében. El kívánják érni azt is, hogy az egyetemre, főiskolára jelentkezőknek több mint 10 százaléka válassza az agrár-felsőoktatást. Az idén az agrár-felsőoktatási intézményeket az egyetemre, főiskolára jelentkezők kevesebb mint 7 százaléka választotta, számuk nem érte el az 5 ezret.
A NAK elnöke kiemelte: az agár-felsőoktatásban tanuló hallgatóknak nemcsak agrárszakképzést kell kapniuk az egyetemeken főiskolákon, hanem például jogi és gazdasági ismeretekre is szert kell tenniük. A kis, közepes és családi gazdaságokban ugyanis ez utóbbiakra is nagy szükség van. A képzésnek gyakorlatorientáltnak kell lennie. Emellett a célkitűzések között szerepelnie kell, hogy a magyar agrár-felsőoktatásban az eddiginél több külföldi diák vegyen részt. Ez ugyanis segítheti a későbbiekben az ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felsőoktatásért felelős államtitkára hozzáfűzte: a most készülő felsőoktatási stratégia a tervek szerint decemberben kerül a kormány elé. A felsőoktatási stratégiának pedig egyik kiemelt területe lesz az agrárium.
Az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy az egyetemi, főiskolai képzés tartalma megfeleljen a társadalom által támasztott igényeknek. Ennek egyik nagyon fontos eleme a gyakorlatorientált - duális - képzés előtérbe helyezése.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
