Újabb egyetemi képzéseket alakítanak át

Nagyobb hangsúlyt kap a jövőben az agrár-felsőoktatás, amely az eddigieknél fokozottabban igazodik a reálgazdaság igényeihez - jelentette ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

  • MTI
Átalakítják az agrárképzéseket
Stiller Ákos

Győrffy Balázs hangsúlyozta, hogy a jelenlegitől eltérő szerkezetű és tartalmú agrár-felsőoktatási képzésre van szükség, annak ugyanis figyelembe kell vennie, hogy a jövőben a magyar mezőgazdaságban túlsúlyban lesznek a kis, közepes és családi gazdaságok. Így a továbbiakban nem a nagyüzemi agronómusképzésre, hanem a felsőfokú farmeroktatásra kell helyeznie hangsúlyt.

Hozzátette: a kitűzött cél elérése érdekében szeretnék az agrár-felsőoktatási intézményeket az eddiginél is népszerűbbé tenni a fiatalok körében. El kívánják érni azt is, hogy az egyetemre, főiskolára jelentkezőknek több mint 10 százaléka válassza az agrár-felsőoktatást. Az idén az agrár-felsőoktatási intézményeket az egyetemre, főiskolára jelentkezők kevesebb mint 7 százaléka választotta, számuk nem érte el az 5 ezret.

A NAK elnöke kiemelte: az agár-felsőoktatásban tanuló hallgatóknak nemcsak agrárszakképzést kell kapniuk az egyetemeken főiskolákon, hanem például jogi és gazdasági ismeretekre is szert kell tenniük. A kis, közepes és családi gazdaságokban ugyanis ez utóbbiakra is nagy szükség van. A képzésnek gyakorlatorientáltnak kell lennie. Emellett a célkitűzések között szerepelnie kell, hogy a magyar agrár-felsőoktatásban az eddiginél több külföldi diák vegyen részt. Ez ugyanis segítheti a későbbiekben az ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felsőoktatásért felelős államtitkára hozzáfűzte: a most készülő felsőoktatási stratégia a tervek szerint decemberben kerül a kormány elé. A felsőoktatási stratégiának pedig egyik kiemelt területe lesz az agrárium.

Az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy az egyetemi, főiskolai képzés tartalma megfeleljen a társadalom által támasztott igényeknek. Ennek egyik nagyon fontos eleme a gyakorlatorientált - duális - képzés előtérbe helyezése.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.