Ezentúl nem köthetik tanulmányi átlaghoz az abszolutórium kiadását

Az abszolutórium kiadását - a vizsgák sikeres elvégzésén túl - a felsőoktatási intézmények nem köthetik meghatározott tanulmányi átlaghoz az ombudsman álláspontja szerint.

  • MTI
wikipedia

Székely László, az alapvető jogok biztosa pénteken közleményében azt írta, a visszásságok megszüntetése érdekében kezdeményezi az erre vonatkozó kormányrendelet és az annak alapján kialakított gyakorlat megszüntetését.

A közleményben felidézik, hogy az abszolutórium a felsőoktatási intézmény tanulmányi kötelezettségének teljesítését tanúsító végbizonyítvány, ami még nem azonos a felsőfokú végzettséggel; ahhoz még le kell tenni a szükséges záróvizsgákat is.

Az ombudsman egy hallgató - a Budapesti Corvinus Egyeteme szabályzatát és gyakorlatát érintő - panasza alapján indított vizsgálatot az abszolutóriumok kiadásának ügyében. A hallgató azt kifogásolta, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem tanulmányi- és vizsgaszabályzata az abszolutórium megszerzésének feltételeként a 3,00-ás tanulmányi átlag teljesítését írja elő, azzal, hogy a diáknak később lehetőséget biztosít a javításra, a vizsgák megismétlésére.

Székely László arra mutatott rá, hogy az abszolutórium kiadása a törvényben előírt követelmények teljesítéséhez kötött, amelyek egyetlen esetben sem utalnak a tanulmányok meghatározott minősítésének, tehát tanulmányi átlagnak az elérésére. A törvény felhatalmazta a kormányt annak szabályozására, határozza meg, hány kreditet kell elérni a tanulmányok sikeres teljesítéséhez; a felhatalmazó rendelkezés azonban nem terjed ki az érdemjeggyel való értékeléssel kapcsolatos feltételek megállapítására - hívta fel a figyelmet.

A közlemény szerint a kormány ennek ellenére rendeletben előírta a minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag meghatározását a felsőoktatási intézmények számára. A biztos ennek alapján megállapította, hogy a kormányrendelet a törvényi felhatalmazáson túlterjeszkedik. Álláspontja szerint a jogbiztonság követelményébe ütközve visszásságot idéz elő az a rendelkezés, amely az abszolutórium kiadásának feltételéül egy minimális tanulmányi átlag meghatározását írja elő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.