Egyre több cég jön rá, hogy sok hasznuk származik abból, ha részt vesznek a duális képzésben. A magyar rendszer a németek mintájára készült. Ám a német vállalatok nem mindig rajongtak azért, hogy gyakornokokat kell fogadniuk.
2015 januárjában jelentették be, hogy elindul a duális képzés a felsőoktatásban is, akkor 21 intézmény 79 alapképzési szakán lehetett ezt a képzési rendszert választani. Ennek a lényege, hogy az egyetemi hallgatók aközben, hogy egyetemre járnak, egy szakmailag minősített vállalkozásnál gyakornokoskodnak, így „élőben” is megtapasztalhatják, amit az iskolapadban tanulnak. Sőt, amellett, hogy gyakorlatra tesznek szert, a vállalkozás és a hallgató munkaszerződést köt, így a diákok fizetést is kapnak. Ezeknél a vállalatoknál dolgozhattok
Duális képzés több országban is zajlik, így például Németországban, Ausztriában, Horvátországban, Svájcban, Dániában, Franciaországban, de néhány éve Kínában is bevezették. A magyarok a német mintát követik. Itthon egyelőre műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok képzési területen lehet duálisan tanulni, eközben például Németországban már igyekeznek kibővíteni ezt a kört, és a kommunikáció, a marketing szakosok is végezhetnek ilyen képzés keretében. Nemcsak a főiskolára, hanem a gyakorlati helyre is felvételizni kell
Így néz ki a gyakorlatban
A legtöbb országban a hallgatók 3 napot töltenek a vállalatoknál, két napot pedig az egyetemen tanulják az elméletet. Németországban ezt még annyival megfejelik, hogy különböző workshopokat szerveznek, ahol egy-egy szakma kiválóságait hívják meg előadni, ezzel akarják ugyanis ellensúlyozni, hogy egy hallgató csak egy vállalatnál szerez tapasztalatot. Ezek a workshopok három-négy hetet tesznek ki egy évben.
Franciaországban az egyenlőség elvét igyekeznek követni, így többféle beosztási lehetőség van: vagy 2,5 napot tölt a hallgató a vállalatnál és ugyanennyit az egyetemen, vagy egy hétig dolgozik, egy hétig tanul, sőt, tömbösíteni is lehet, hogy fél évet tölt a cégnél és fél évig csak a tanulmányaira koncentrál. A duális képzésben résztvevő francia vállalatoknak ezen felül biztosítaniuk kell a diákoknak egy tanárt vagy egy mentort a cégnél, valamint a HR menedzsernek is személy szerint kell velük foglalkozni.
Németországban egy-egy szemeszter közben teszteket kell írniuk a hallgatóknak, így akarják ugyanis lemérni, hogy valóban jól haladnak-e a gyakorlatban is, ez a jegy azonban nem számít bele az év végi eredményükbe.
A duális képzés előnyei
A duális képzés egy win-win helyzetet eredményez, mind a cég, mind a hallgató nyer vele. Külföldön egyre több cég vesz részt a duális képzésekben, ugyanis rájöttek, hogy kifizetődő kinevelni a saját embereiket. A diplomázás után ugyanis kapnak egy olyan szakembert, aki ismeri a cég működését és irányvonalait. A hallgatóknak pedig azért éri meg, mert gyakorlati ismeretekre tehetnek szert, tapasztalt emberektől tanulhatnak és számos soft skillt is magukévá tesznek. A gyakorlat miatt olyan magabiztosság is kialakulhat bennük, ami miatt már nem esnek kétségbe, ha kikerülnek a munkaerőpiacra.
Problémák
Németországban nem nagyon akartak a cégek bekapcsolódni a duális képzésbe, hiszen csak nyűgnek látták a diákok alkalmazását. A kormány ezért kötelezővé akarta tenni a vállalatoknak, ám ebből hatalmas felháborodás lett. Végül a kormány és a szakszervezetek megállapodtak, hogy önkéntes alapon lehet belépni a rendszerbe. A cégek azért hezitáltak, mivel a duális képzés sok nyűggel jár szerintük: egyrészt rengeteg szabályhoz kell tartaniuk magukat, a kormánnyal és az egyetemekkel kötött szerződés komoly szankciókat helyez kilátásba. Másrészt maga a hallgatók taníttatása drága, időigényes. Több vállalat azzal érvelt, hogy a mai világban egyre komplexebbek a feladatok és a munkakörök, az iskolában tanultak pedig csak egy-egy szakmára képzik ki a hallgatókat, a tananyag nem képes követni a gazdasági élet változásait.
Svájcban sem akartak a cégek részt venni a képzésben, ám ott a Szövetségi Tanács kötelezővé tette a vállalkozásoknak. Akik úgy igyekeztek ezért visszavágni, hogy pénzt kértek a hallgatóktól azért, hogy felvegyék őket.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
