Egyre több cég jön rá, hogy sok hasznuk származik abból, ha részt vesznek a duális képzésben. A magyar rendszer a németek mintájára készült. Ám a német vállalatok nem mindig rajongtak azért, hogy gyakornokokat kell fogadniuk.
2015 januárjában jelentették be, hogy elindul a duális képzés a felsőoktatásban is, akkor 21 intézmény 79 alapképzési szakán lehetett ezt a képzési rendszert választani. Ennek a lényege, hogy az egyetemi hallgatók aközben, hogy egyetemre járnak, egy szakmailag minősített vállalkozásnál gyakornokoskodnak, így „élőben” is megtapasztalhatják, amit az iskolapadban tanulnak. Sőt, amellett, hogy gyakorlatra tesznek szert, a vállalkozás és a hallgató munkaszerződést köt, így a diákok fizetést is kapnak. Ezeknél a vállalatoknál dolgozhattok
Duális képzés több országban is zajlik, így például Németországban, Ausztriában, Horvátországban, Svájcban, Dániában, Franciaországban, de néhány éve Kínában is bevezették. A magyarok a német mintát követik. Itthon egyelőre műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok képzési területen lehet duálisan tanulni, eközben például Németországban már igyekeznek kibővíteni ezt a kört, és a kommunikáció, a marketing szakosok is végezhetnek ilyen képzés keretében. Nemcsak a főiskolára, hanem a gyakorlati helyre is felvételizni kell
Így néz ki a gyakorlatban
A legtöbb országban a hallgatók 3 napot töltenek a vállalatoknál, két napot pedig az egyetemen tanulják az elméletet. Németországban ezt még annyival megfejelik, hogy különböző workshopokat szerveznek, ahol egy-egy szakma kiválóságait hívják meg előadni, ezzel akarják ugyanis ellensúlyozni, hogy egy hallgató csak egy vállalatnál szerez tapasztalatot. Ezek a workshopok három-négy hetet tesznek ki egy évben.
Franciaországban az egyenlőség elvét igyekeznek követni, így többféle beosztási lehetőség van: vagy 2,5 napot tölt a hallgató a vállalatnál és ugyanennyit az egyetemen, vagy egy hétig dolgozik, egy hétig tanul, sőt, tömbösíteni is lehet, hogy fél évet tölt a cégnél és fél évig csak a tanulmányaira koncentrál. A duális képzésben résztvevő francia vállalatoknak ezen felül biztosítaniuk kell a diákoknak egy tanárt vagy egy mentort a cégnél, valamint a HR menedzsernek is személy szerint kell velük foglalkozni.
Németországban egy-egy szemeszter közben teszteket kell írniuk a hallgatóknak, így akarják ugyanis lemérni, hogy valóban jól haladnak-e a gyakorlatban is, ez a jegy azonban nem számít bele az év végi eredményükbe.
A duális képzés előnyei
A duális képzés egy win-win helyzetet eredményez, mind a cég, mind a hallgató nyer vele. Külföldön egyre több cég vesz részt a duális képzésekben, ugyanis rájöttek, hogy kifizetődő kinevelni a saját embereiket. A diplomázás után ugyanis kapnak egy olyan szakembert, aki ismeri a cég működését és irányvonalait. A hallgatóknak pedig azért éri meg, mert gyakorlati ismeretekre tehetnek szert, tapasztalt emberektől tanulhatnak és számos soft skillt is magukévá tesznek. A gyakorlat miatt olyan magabiztosság is kialakulhat bennük, ami miatt már nem esnek kétségbe, ha kikerülnek a munkaerőpiacra.
Problémák
Németországban nem nagyon akartak a cégek bekapcsolódni a duális képzésbe, hiszen csak nyűgnek látták a diákok alkalmazását. A kormány ezért kötelezővé akarta tenni a vállalatoknak, ám ebből hatalmas felháborodás lett. Végül a kormány és a szakszervezetek megállapodtak, hogy önkéntes alapon lehet belépni a rendszerbe. A cégek azért hezitáltak, mivel a duális képzés sok nyűggel jár szerintük: egyrészt rengeteg szabályhoz kell tartaniuk magukat, a kormánnyal és az egyetemekkel kötött szerződés komoly szankciókat helyez kilátásba. Másrészt maga a hallgatók taníttatása drága, időigényes. Több vállalat azzal érvelt, hogy a mai világban egyre komplexebbek a feladatok és a munkakörök, az iskolában tanultak pedig csak egy-egy szakmára képzik ki a hallgatókat, a tananyag nem képes követni a gazdasági élet változásait.
Svájcban sem akartak a cégek részt venni a képzésben, ám ott a Szövetségi Tanács kötelezővé tette a vállalkozásoknak. Akik úgy igyekeztek ezért visszavágni, hogy pénzt kértek a hallgatóktól azért, hogy felvegyék őket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
