Egyre több cég jön rá, hogy sok hasznuk származik abból, ha részt vesznek a duális képzésben. A magyar rendszer a németek mintájára készült. Ám a német vállalatok nem mindig rajongtak azért, hogy gyakornokokat kell fogadniuk.
2015 januárjában jelentették be, hogy elindul a duális képzés a felsőoktatásban is, akkor 21 intézmény 79 alapképzési szakán lehetett ezt a képzési rendszert választani. Ennek a lényege, hogy az egyetemi hallgatók aközben, hogy egyetemre járnak, egy szakmailag minősített vállalkozásnál gyakornokoskodnak, így „élőben” is megtapasztalhatják, amit az iskolapadban tanulnak. Sőt, amellett, hogy gyakorlatra tesznek szert, a vállalkozás és a hallgató munkaszerződést köt, így a diákok fizetést is kapnak. Ezeknél a vállalatoknál dolgozhattok
Duális képzés több országban is zajlik, így például Németországban, Ausztriában, Horvátországban, Svájcban, Dániában, Franciaországban, de néhány éve Kínában is bevezették. A magyarok a német mintát követik. Itthon egyelőre műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok képzési területen lehet duálisan tanulni, eközben például Németországban már igyekeznek kibővíteni ezt a kört, és a kommunikáció, a marketing szakosok is végezhetnek ilyen képzés keretében. Nemcsak a főiskolára, hanem a gyakorlati helyre is felvételizni kell
Így néz ki a gyakorlatban
A legtöbb országban a hallgatók 3 napot töltenek a vállalatoknál, két napot pedig az egyetemen tanulják az elméletet. Németországban ezt még annyival megfejelik, hogy különböző workshopokat szerveznek, ahol egy-egy szakma kiválóságait hívják meg előadni, ezzel akarják ugyanis ellensúlyozni, hogy egy hallgató csak egy vállalatnál szerez tapasztalatot. Ezek a workshopok három-négy hetet tesznek ki egy évben.
Franciaországban az egyenlőség elvét igyekeznek követni, így többféle beosztási lehetőség van: vagy 2,5 napot tölt a hallgató a vállalatnál és ugyanennyit az egyetemen, vagy egy hétig dolgozik, egy hétig tanul, sőt, tömbösíteni is lehet, hogy fél évet tölt a cégnél és fél évig csak a tanulmányaira koncentrál. A duális képzésben résztvevő francia vállalatoknak ezen felül biztosítaniuk kell a diákoknak egy tanárt vagy egy mentort a cégnél, valamint a HR menedzsernek is személy szerint kell velük foglalkozni.
Németországban egy-egy szemeszter közben teszteket kell írniuk a hallgatóknak, így akarják ugyanis lemérni, hogy valóban jól haladnak-e a gyakorlatban is, ez a jegy azonban nem számít bele az év végi eredményükbe.
A duális képzés előnyei
A duális képzés egy win-win helyzetet eredményez, mind a cég, mind a hallgató nyer vele. Külföldön egyre több cég vesz részt a duális képzésekben, ugyanis rájöttek, hogy kifizetődő kinevelni a saját embereiket. A diplomázás után ugyanis kapnak egy olyan szakembert, aki ismeri a cég működését és irányvonalait. A hallgatóknak pedig azért éri meg, mert gyakorlati ismeretekre tehetnek szert, tapasztalt emberektől tanulhatnak és számos soft skillt is magukévá tesznek. A gyakorlat miatt olyan magabiztosság is kialakulhat bennük, ami miatt már nem esnek kétségbe, ha kikerülnek a munkaerőpiacra.
Problémák
Németországban nem nagyon akartak a cégek bekapcsolódni a duális képzésbe, hiszen csak nyűgnek látták a diákok alkalmazását. A kormány ezért kötelezővé akarta tenni a vállalatoknak, ám ebből hatalmas felháborodás lett. Végül a kormány és a szakszervezetek megállapodtak, hogy önkéntes alapon lehet belépni a rendszerbe. A cégek azért hezitáltak, mivel a duális képzés sok nyűggel jár szerintük: egyrészt rengeteg szabályhoz kell tartaniuk magukat, a kormánnyal és az egyetemekkel kötött szerződés komoly szankciókat helyez kilátásba. Másrészt maga a hallgatók taníttatása drága, időigényes. Több vállalat azzal érvelt, hogy a mai világban egyre komplexebbek a feladatok és a munkakörök, az iskolában tanultak pedig csak egy-egy szakmára képzik ki a hallgatókat, a tananyag nem képes követni a gazdasági élet változásait.
Svájcban sem akartak a cégek részt venni a képzésben, ám ott a Szövetségi Tanács kötelezővé tette a vállalkozásoknak. Akik úgy igyekeztek ezért visszavágni, hogy pénzt kértek a hallgatóktól azért, hogy felvegyék őket.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
