Vita az ungvári egyetemen: kell-e tanszék a ruszin nyelvnek?

Az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő önálló ruszin tanszék megnyitását kérte a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés)...

  • MTI

Az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő önálló ruszin tanszék megnyitását kérte a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) legutóbbi ülésén Jevhen Zsupan képviselő, a Kárpátaljai Ruszin Néptanács elnöke – írta keddi számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.

Az ungvári egyetem. Kérdés, lesz-e ruszin tanszék
Wikipedia

Az újság szerint a ruszin tanszék megnyitásának ötlete már húsz évvel ezelőtt is felvetődött. A mostani indítvánnyal kapcsolatban Zsupan a lapnak elmondta, hogy ha felgyorsul a folyamat és jogilag is rendeződik a ruszin tanszék megnyitásának ügye, akkor a ruszin szervezet tájékoztató körutakon népszerűsíti majd a kárpátaljai középiskolákban a tanszéket.

Hasonló tanszékek már működnek Magyarországon, a nyíregyházi főiskolán, de a kanadai Torontóban, a szerbiai Újvidéken, valamint a szlovákiai Eperjesen is – emlékeztetett a ruszin vezető. Úgy vélte, lenne megfelelő számú ruszin egyetemi tanár Ungváron, hozzátéve, hogy szerinte csak akarat és jó szándék kérdése a tanszék megnyitása. Jó lenne, ha mellénk állnának más nemzetiségi szervezetek is, például a magyarok – mondta Zsupan.

A lap megkérdezte a ruszin tanszék megnyitásáról Jurij Bidzilját, az ungvári egyetem filológiai karának dékánját, aki azt válaszolta, hogy szerinte ruszin nyelv nem létezik. Ebből kifolyólag semmilyen oktatást nem tud elképzelni ebből a nyelvből, nemhogy egyetemi szintűt. Mint kifejtette, ez egy dialektus, nem irodalmi nyelv. Egy tanszék feladata – folytatta –, hogy ott kellő tudományos kutatómunkát folytassanak az adott nyelvből.

Az olyan nyelv, amelynek sem grammatikája, sem tudományos stílusa, sem nyelvjárása, sem irodalmi értéke nincs, csak egy adott közösség, adott esetben az ukrán nyelv egyik dialektusa – szögezte le, megjegyezve, hogy a magyar nyelvben ilyen a palócok tájnyelve, de ők nem ragaszkodnak hozzá, hogy felsőfokon oktassák.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.