Az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő önálló ruszin tanszék megnyitását kérte a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés)...
Az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő önálló ruszin tanszék megnyitását kérte a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) legutóbbi ülésén Jevhen Zsupan képviselő, a Kárpátaljai Ruszin Néptanács elnöke – írta keddi számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.
Az újság szerint a ruszin tanszék megnyitásának ötlete már húsz évvel ezelőtt is felvetődött. A mostani indítvánnyal kapcsolatban Zsupan a lapnak elmondta, hogy ha felgyorsul a folyamat és jogilag is rendeződik a ruszin tanszék megnyitásának ügye, akkor a ruszin szervezet tájékoztató körutakon népszerűsíti majd a kárpátaljai középiskolákban a tanszéket.
Hasonló tanszékek már működnek Magyarországon, a nyíregyházi főiskolán, de a kanadai Torontóban, a szerbiai Újvidéken, valamint a szlovákiai Eperjesen is – emlékeztetett a ruszin vezető. Úgy vélte, lenne megfelelő számú ruszin egyetemi tanár Ungváron, hozzátéve, hogy szerinte csak akarat és jó szándék kérdése a tanszék megnyitása. Jó lenne, ha mellénk állnának más nemzetiségi szervezetek is, például a magyarok – mondta Zsupan.
A lap megkérdezte a ruszin tanszék megnyitásáról Jurij Bidzilját, az ungvári egyetem filológiai karának dékánját, aki azt válaszolta, hogy szerinte ruszin nyelv nem létezik. Ebből kifolyólag semmilyen oktatást nem tud elképzelni ebből a nyelvből, nemhogy egyetemi szintűt. Mint kifejtette, ez egy dialektus, nem irodalmi nyelv. Egy tanszék feladata – folytatta –, hogy ott kellő tudományos kutatómunkát folytassanak az adott nyelvből.
Az olyan nyelv, amelynek sem grammatikája, sem tudományos stílusa, sem nyelvjárása, sem irodalmi értéke nincs, csak egy adott közösség, adott esetben az ukrán nyelv egyik dialektusa – szögezte le, megjegyezve, hogy a magyar nyelvben ilyen a palócok tájnyelve, de ők nem ragaszkodnak hozzá, hogy felsőfokon oktassák.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
