Visszavonulót fújt a kormány: mégis átírják a felsőoktatási tervezetet

Ha a rektorok nem emelnek kifogást, úgy az egyetértési jogot biztosítani lehet a hallgatói önkormányzatok számára a...

  • MTI

Ha a rektorok nem emelnek kifogást, úgy az egyetértési jogot biztosítani lehet a hallgatói önkormányzatok számára a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a szociális ellátások területén – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) tartott szerdai egyeztetés után.

A tárca vezetője kiemelte: bízik abban, hogy előre lehet lépni a virtuális számla, illetve a hallgatói szerződés ügyében is, azaz az államilag finanszírozott helyeknél a képzési időt Magyarországon kellene ledolgozni. Ugyanakkor rugalmasabbá tennék a rendszert, mint ahogyan az korábban nyilvánosságra került - jegyezte meg. A hallgatói szerződésekről írt összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Kitért arra is, hogy a nem 100 százalékosan államilag finanszírozott helyeknél egy új diákhitel-konstrukcióban gondolkodnak, egy olyan költségvetési megoldásban, amellyel a jegybanki alapkamatnál kedvezőbb kondíciókkal nyújtanának kölcsönt a hallgatóknak.

A miniszter a hallgatók által felvetett kreditalapú finanszírozásra is nyitottnak mutatkozott, azt mint mondta, meg kell vizsgálni, de hozzáfűzte: az ő elképzelésük szerint elsősorban szakokat, illetve azon belül keretszámokat finanszíroznának.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a miniszter újbóli mediátori szerepére, azt mondta: annak, hogy ő tárgyalt, a munkaköri leírása az oka. A kormányzati koordinációval is kell foglalkoznia - folytatta - hozzátéve: a szaktárca kodifikációs szempontból kiváló munkát végzett.

Az utolsó egyeztetési kört azért kellett megtenni, mert "biztos voltam benne, hogy a mi és a hallgatók elképzelései között alapvető különbség nincsen" - jegyezte meg a miniszter, aki úgy fogalmazott: ami probléma eddig adódott, azt fogjuk fel kommunikációs problémának. Hozzátette: a javaslat reményei szerint jövő héten kormány elé kerülhet.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.