Ha a rektorok nem emelnek kifogást, úgy az egyetértési jogot biztosítani lehet a hallgatói önkormányzatok számára a...
Ha a rektorok nem emelnek kifogást, úgy az egyetértési jogot biztosítani lehet a hallgatói önkormányzatok számára a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a szociális ellátások területén – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) tartott szerdai egyeztetés után.
A tárca vezetője kiemelte: bízik abban, hogy előre lehet lépni a virtuális számla, illetve a hallgatói szerződés ügyében is, azaz az államilag finanszírozott helyeknél a képzési időt Magyarországon kellene ledolgozni. Ugyanakkor rugalmasabbá tennék a rendszert, mint ahogyan az korábban nyilvánosságra került - jegyezte meg. A hallgatói szerződésekről írt összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Kitért arra is, hogy a nem 100 százalékosan államilag finanszírozott helyeknél egy új diákhitel-konstrukcióban gondolkodnak, egy olyan költségvetési megoldásban, amellyel a jegybanki alapkamatnál kedvezőbb kondíciókkal nyújtanának kölcsönt a hallgatóknak.
A miniszter a hallgatók által felvetett kreditalapú finanszírozásra is nyitottnak mutatkozott, azt mint mondta, meg kell vizsgálni, de hozzáfűzte: az ő elképzelésük szerint elsősorban szakokat, illetve azon belül keretszámokat finanszíroznának.
Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a miniszter újbóli mediátori szerepére, azt mondta: annak, hogy ő tárgyalt, a munkaköri leírása az oka. A kormányzati koordinációval is kell foglalkoznia - folytatta - hozzátéve: a szaktárca kodifikációs szempontból kiváló munkát végzett.
Az utolsó egyeztetési kört azért kellett megtenni, mert "biztos voltam benne, hogy a mi és a hallgatók elképzelései között alapvető különbség nincsen" - jegyezte meg a miniszter, aki úgy fogalmazott: ami probléma eddig adódott, azt fogjuk fel kommunikációs problémának. Hozzátette: a javaslat reményei szerint jövő héten kormány elé kerülhet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
