Ennyi volt: egy hónap után távozik a színművészeti kancellárja

Visszalépett a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellári posztjától az eredeti nyertes, Papp Csilla. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a tisztségre a korábban szintén alkalmasnak minősített pályázatot benyújtó Vonderviszt Lajost javasolta a miniszterelnöknek, aki a javaslatot elfogadta.

  • Eduline
A Színház- és Filmművészeti Egyetem egyik épülete. Nem sokáig dolgozott a kancellár
Wikipedia

A szaktárca felsőoktatási államtitkársága az MTI kérdésére szerdán azt közölte: a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellári tisztségének betöltésére vonatkozó pályázatot elnyerő Papp Csilla arról tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumát, - mint a kancellári pályázat kiíróját -, hogy visszalép kancellári tisztségének betöltésétől.

A közlés szerint döntése indokaként az egyetemen a személyével kapcsolatban kialakult hangulatot, a vele szemben folytatott méltatlan és jogszerűtlen eljárást, valamint a személyét és a családját ért támadásokat jelölte meg.

Mint írták, Papp Csilla meggyőződése szerint a miniszterelnök által rábízott felelősségteljes feladatot akkor tudja ellátni és a kancellári rendszer akkor tud hatékonyan működni, ha az új vezető el tudja magát helyezni egy már működő szervezetben, és annak segítségére tud lenni. E feltételt az intézmény részéről - az egyetemi vezetés méltatlan hozzáállása miatt - nem látta biztosítottnak, ezért a visszalépés mellett döntött.

Az államtitkárság arról tájékoztatott: az emberi erőforrások minisztere Papp Csilla döntését tiszteletben tartva elfogadta azt, és a korábban szintén alkalmasnak minősített pályázatot benyújtó Vonderviszt Lajost javasolta kancellári tisztségre a miniszterelnöknek, aki a javaslatot elfogadta.

M. Tóth Géza, az egyetem rektora ugyanakkor ezt írta az intézmény oldalán:

A kancellári kinevezés ügyében az alábbiakról tájékoztatom az egyetem minden dolgozóját és hallgatóját. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint Dr. Papp Csilla a kancellári pályázatát a tegnapi napon visszavonta. Miniszterelnök úr a korábbi pályázati kör második helyre sorolt pályázóját, Dr. Vonderviszt Lajost  nevezte ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárjának.

A felsőoktatási intézmény rektora azt is közölte: csütörtökön sajtótájékoztatót tartanak az ügyben. Az Emmi december 23-án közölte az MTI-vel, hogy eredményesen zárult a kancellári pályázatok második fordulója, így abban a nyolc állami felsőoktatási intézményben is hamarosan megkezdhetik munkájukat a kancellárok, amelyekben nem volt sikeres az első pályázat.

Az akkori tájékoztatás szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Scheuer Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Kupper András, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Papp Csilla, a veszprémi Pannon Egyetemen Kovács Gyula, a Szegedi Tudományegyetemen Devecz Miklós, a Pécsi Tudományegyetemen Jenei Zoltán, a bajai Eötvös József Főiskolán Bohátka Gergely, a Kecskeméti Főiskolán Hegmanné Nemes Sára - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára - nyert a kancellári pályázaton.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.