Az indiai lótuszok (Nelumbo nucifera) a szegedi botanikus kert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. A zöld levelek és a több száz, hatalmas rózsaszín virág szinte beborítják a vízfelületet, de már láthatók a később beérő makkokat tartalmazó zuhanyrózsa- vagy darázsfészek-formájú terméscsoportok is. Kedvező időjárás esetén egészen szeptemberig virágoznak a tavon a növények.
Az állomány csaknem egyidős a botanikus kerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.
Atomreaktor és botanikus kert a főváros kellős közepén, neobarokk díszudvar és egy csillagvizsgáló a múlt századból. Ki mondta, hogy unalmasak a magyarországi campusok? A BME oktatóreaktora Kevesen tudják, de a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem campusán van egy tanreaktor. Az 1971 óta működő reaktor természetesen teljesen biztonságos - és ami igazán jó hír, hogy látogatókat is fogadnak.
A legenda szerint a Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt, az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
Az SZTE Füvészkertjében az indiai lótusz csúcsvirágzásához igazítva kilencedik alkalommal szervezik meg a Lótusz Napokat. Szombaton és vasárnap a 17,5 hektáros park növényritkaságai között barangolók számára zenével, tánccal, ízekkel és illatokkal idézik meg a kelet varázsát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
