Világhírre tör a Testnevelési Egyetem?

Berkes István szerint az újra önálló Testnevelési Egyetem (TF) a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézményévé válhat.

  • MTI
Stiller Ákos

Berkes István sportolóként az élvonalig jutott, első osztályú labdarúgó volt, ám a sport mellett tudatosan készült az orvosi pályára is. 1993-ban megszerezte az orvostudományok kandidátusa PhD. fokozatot. Az ezredforduló után két ciklusban tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének. Számos elismerésben részesült, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól Coubertin-díjat kapott. 

Berkes István 1994 óta oktat a TF-en. 2001-ben többek között az ő kezdeményezésére alakult meg a Sportsebészeti és Sportrehabilitációs Tanszék. 2001-ben egyetemi docensi, 2006-ban egyetemi tanári címig jutott, 2013/14-ben pedig a Testnevelési Egyetem tudományos dékánhelyettesének nevezték ki, jelenleg tudományos ügyekkel megbízott vezető.

"Nagyon fontos, hogy a tudomány világában tanult dolgokat át tudjuk vinni a gyakorlatba, és úgy ítélem meg, hogy ez nekem sikerült - értékelte munkásságát. - A Testnevelési Egyetemen eltöltött 20 év alatt a legnagyobb siker számomra az volt, amikor 2001-ben  dr. Tihanyi József, dr. Radák Zsolt és az én kezdeményezésemre megalakult a Sportsebészet és Sportrehabilitációs Tanszék. Ilyen Magyarországon azelőtt még nem volt, és az új tanszék akkor tudományos elismerést is jelentett a szakma számára" - mondta, majd a TF lehetőségeit is érintette. 

"A Testnevelési Egyetem jövőre lesz 90 éves, az intézmény óriási hagyományokra tekint vissza. Önállósága nagy lehetőség az intézmény életében, történelmi lehetőség előtt áll! Most minden esélye megvan arra, hogy hamarosan a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézménye legyen."

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.