Berkes István szerint az újra önálló Testnevelési Egyetem (TF) a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézményévé válhat.
Berkes István sportolóként az élvonalig jutott, első osztályú labdarúgó volt, ám a sport mellett tudatosan készült az orvosi pályára is. 1993-ban megszerezte az orvostudományok kandidátusa PhD. fokozatot. Az ezredforduló után két ciklusban tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének. Számos elismerésben részesült, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól Coubertin-díjat kapott.
Berkes István 1994 óta oktat a TF-en. 2001-ben többek között az ő kezdeményezésére alakult meg a Sportsebészeti és Sportrehabilitációs Tanszék. 2001-ben egyetemi docensi, 2006-ban egyetemi tanári címig jutott, 2013/14-ben pedig a Testnevelési Egyetem tudományos dékánhelyettesének nevezték ki, jelenleg tudományos ügyekkel megbízott vezető.
"Nagyon fontos, hogy a tudomány világában tanult dolgokat át tudjuk vinni a gyakorlatba, és úgy ítélem meg, hogy ez nekem sikerült - értékelte munkásságát. - A Testnevelési Egyetemen eltöltött 20 év alatt a legnagyobb siker számomra az volt, amikor 2001-ben dr. Tihanyi József, dr. Radák Zsolt és az én kezdeményezésemre megalakult a Sportsebészet és Sportrehabilitációs Tanszék. Ilyen Magyarországon azelőtt még nem volt, és az új tanszék akkor tudományos elismerést is jelentett a szakma számára" - mondta, majd a TF lehetőségeit is érintette.
"A Testnevelési Egyetem jövőre lesz 90 éves, az intézmény óriási hagyományokra tekint vissza. Önállósága nagy lehetőség az intézmény életében, történelmi lehetőség előtt áll! Most minden esélye megvan arra, hogy hamarosan a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézménye legyen."
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
