Világhírre tör a Testnevelési Egyetem?

Berkes István szerint az újra önálló Testnevelési Egyetem (TF) a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézményévé válhat.

  • MTI
Stiller Ákos

Berkes István sportolóként az élvonalig jutott, első osztályú labdarúgó volt, ám a sport mellett tudatosan készült az orvosi pályára is. 1993-ban megszerezte az orvostudományok kandidátusa PhD. fokozatot. Az ezredforduló után két ciklusban tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének. Számos elismerésben részesült, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól Coubertin-díjat kapott. 

Berkes István 1994 óta oktat a TF-en. 2001-ben többek között az ő kezdeményezésére alakult meg a Sportsebészeti és Sportrehabilitációs Tanszék. 2001-ben egyetemi docensi, 2006-ban egyetemi tanári címig jutott, 2013/14-ben pedig a Testnevelési Egyetem tudományos dékánhelyettesének nevezték ki, jelenleg tudományos ügyekkel megbízott vezető.

"Nagyon fontos, hogy a tudomány világában tanult dolgokat át tudjuk vinni a gyakorlatba, és úgy ítélem meg, hogy ez nekem sikerült - értékelte munkásságát. - A Testnevelési Egyetemen eltöltött 20 év alatt a legnagyobb siker számomra az volt, amikor 2001-ben  dr. Tihanyi József, dr. Radák Zsolt és az én kezdeményezésemre megalakult a Sportsebészet és Sportrehabilitációs Tanszék. Ilyen Magyarországon azelőtt még nem volt, és az új tanszék akkor tudományos elismerést is jelentett a szakma számára" - mondta, majd a TF lehetőségeit is érintette. 

"A Testnevelési Egyetem jövőre lesz 90 éves, az intézmény óriási hagyományokra tekint vissza. Önállósága nagy lehetőség az intézmény életében, történelmi lehetőség előtt áll! Most minden esélye megvan arra, hogy hamarosan a világ egyik legelismertebb sporttudományi intézménye legyen."

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.