Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A HÖOK-nek elemi érdeke a tiltakozást a tárgyalóasztalnál megtartani, ahol nincs ott riválisa.

A HÖOK-nek elemi érdeke a tiltakozást a tárgyalóasztalnál megtartani, ahol nincs ott riválisa. Nem is csoda, hogy rögtön bele is mentek egy rossz egyezségbe, melyet a Hallgatói Hálózat és több más szervezet elutasít - írja a Véleményvezér.
A blog friss bejegyzésében az olvasható: hiába válik államilag finanszírozottá a szóban forgó 16, részben kritikus jelentőségű szak, ha rendívül magas, szinte a maximális pontszám közeli eredménnyel lehet azokra csak bejutni. Nem nehéz ugyanis belátni, hogy akár fizetősek ezek a szakok, akár „ingyenesek", ilyen ponthatárok mellett úgyis nagyjából ugyanaz a kör férhet majd hozzájuk. Azok, akik elitgimnáziumba járnak, vagy akiknek a szülei rendelkeznek elég pénzzel, és hajlandóak is áldozni felvételi előkészítőre, különórákra, nyelvvizsgákra, vagyis mindarra, ami a magas felvételi pontszámok eléréséhez szükséges.
A mai magyar oktatási rendszerben ugyanis a szomorú valóság az, hogy az ingyenes oktatás valójában már a középiskolában sem ingyenes – egy jobb egyetemre bekerülni egy átlagos gimnáziumból legtöbbször akkor van esélye a diáknak, ha a család már idejekorán mélyen a zsebébe nyúl, hogy a gyerek magánúton megszerezhesse azt a tudást, amit a középiskolának kellene megadnia, de mégsem ad meg. Az extrém magas ponthatárok tehát a kevésbé tehetősek számára sokkal komolyabb akadályt fognak jelenteni, vagyis a HÖOK által jóváhagyott megállapodás éppen úgy nem fogja a társadalmi mobilitást elősegíteni, ahogyan a tandíj sem. A teljes bejegyzést a Véleményvezér blogon olvashatjátok el.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.