Véleményvezér: így győzi le a kormány az egyetemistákat

A HÖOK-nek elemi érdeke a tiltakozást a tárgyalóasztalnál megtartani, ahol nincs ott riválisa.

  • Eduline
A HÖOK vezetői és Balog Zoltán miniszter. Ki ül a tárgyalóasztalnál?
MTI / Bruzák Noémi

A HÖOK-nek elemi érdeke a tiltakozást a tárgyalóasztalnál megtartani, ahol nincs ott riválisa. Nem is csoda, hogy rögtön bele is mentek egy rossz egyezségbe, melyet a Hallgatói Hálózat és több más szervezet elutasít - írja a Véleményvezér.

A blog friss bejegyzésében az olvasható: hiába válik államilag finanszírozottá a szóban forgó 16, részben kritikus jelentőségű szak, ha rendívül magas, szinte a maximális pontszám közeli eredménnyel lehet azokra csak bejutni. Nem nehéz ugyanis belátni, hogy akár fizetősek ezek a szakok, akár „ingyenesek", ilyen ponthatárok mellett úgyis nagyjából ugyanaz a kör férhet majd hozzájuk. Azok, akik elitgimnáziumba járnak, vagy akiknek a szülei rendelkeznek elég pénzzel, és hajlandóak is áldozni felvételi előkészítőre, különórákra, nyelvvizsgákra, vagyis mindarra, ami a magas felvételi pontszámok eléréséhez szükséges.

A mai magyar oktatási rendszerben ugyanis a szomorú valóság az, hogy az ingyenes oktatás valójában már a középiskolában sem ingyenes – egy jobb egyetemre bekerülni egy átlagos gimnáziumból legtöbbször akkor van esélye a diáknak, ha a család már idejekorán mélyen a zsebébe nyúl, hogy a gyerek magánúton megszerezhesse azt a tudást, amit a középiskolának kellene megadnia, de mégsem ad meg. Az extrém magas ponthatárok tehát a kevésbé tehetősek számára sokkal komolyabb akadályt fognak jelenteni, vagyis a HÖOK által jóváhagyott megállapodás éppen úgy nem fogja a társadalmi mobilitást elősegíteni, ahogyan a tandíj sem. A teljes bejegyzést a Véleményvezér blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.