Valamit talált az ÁSZ két magyar egyetemnél

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a Magyar Képzőművészeti Egyetemnél (MKE) és a Semmelweis Egyetemnél (SE) továbbra is fennáll néhány, a számvevőszék által három, illetve két éve megállapított gazdálkodási hiányosságok közül.

  • MTI
Fülöp Máté

Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben arról írnak: az ÁSZ 2014 augusztusában hozta nyilvánosságra az MKE 2009 és 2012 közötti gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről készült jelentését. A most lezárult utóellenőrzés megállapította, hogy a rektor és a kancellár által meghatározott intézkedési tervben rögzített 12 feladatból az egyetem kettőt határidőn túl, kettőt részben, nyolcat pedig egyáltalán nem hajtott végre.

Nem végezték el az egyetem működését és gazdálkodását meghatározó szabályzatok jelentős részének aktualizálását, amire a kancellári rendszer bevezetése miatt lett volna szükség. Szintén nem került sor a gazdálkodás szempontjából fontos szabályzatok aktualizálására, és a számviteli politika kiegészítése sem történt meg.

Állami Számvevőszék: Jól vizsgázott gazdálkodásból három egyetem

Az Állami Számvevőszék folyamatosan végzi a felsőoktatási intézmények ellenőrzését, melynek keretében a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Pannon Egyetem és a Miskolci Egyetem utóellenőrzése zárult le. ÁSZ még 2014-ben hozta nyilvánosságra 28 felsőoktatási intézmény működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről készült jelentéseit, mely során súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel - írja az .

Az intézmény nem készítette el a 2015-ös vagyongazdálkodási tervet, a 2016-os vagyongazdálkodási tervet nem fogadta el a szenátus. Az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtásáról szóló nyilvántartást hiányosan vezették.

A Semmelweis Egyetem 2009 és 2013 közötti gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről készült jelentését az ÁSZ 2015 áprilisában hozta nyilvánosságra. Azóta az intézkedési tervben rögzített 11 feladatból az egyetem ötöt határidőben, egyet határidőn túl, hármat részben, kettőt pedig nem hajtott végre.

A számvevőszék levélben fordul a két intézmény kancellárjához, hogy intézkedjen a feltárt hiányosságok megszüntetéséért - tették hozzá.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.