Márciusi fontos dátumok: ezeket véssétek be a naptáratokba!
Márciusban a fókusz a középiskolai felvételin lesz, de ezen kívül is vannak dátumok, amiket érdemes észben tartani. Összeszedtük a hónap legfontosabb eseményeit.
Fazekas István
Kérjen utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól az ombudsman a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendelet ügyében - írta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke szerdán elmondta: véleményük szerint az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződésről szóló kormányrendelet sérti az alaptörvényt. Mint kifejtette, az érintett alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kormányrendelet és nem törvény állapítja meg.
Emellett, bár az alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében korlátozható, de csak és kizárólag a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával. A HÖOK-nak az az álláspontja, hogy a kormány által megállapított célokat nem alapvető jogok korlátozásával, hanem gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet és kell megvalósítani. Példaként a bérek rendezését, az egyes szakmák és hivatások pályamodelljeinek megalkotását említette.
A HÖOK szerint a szerződés sérti az alaptörvény azon pontját is, miszerint "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja".
Úgy vélik továbbá, a végzett hallgatót megfelelő munkaminőségi előírások alkalmazása nélkül a magyar munkaerőpiachoz kötő hallgatói szerződés nem áll összhangban az alaptörvénnyel.
A hallgatói szervezetnek az a meggyőződése, hogy kormányrendelet nem áll összhangban az 1959. évi IV. törvény, a polgári törvénykönyv 198. § (1) bekezdésében foglaltakkal sem. A hallgatói szerződés ugyanis különleges jogviszony, amelyben mindkét szerződő fél, tehát a magyar állam és a magyar állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgató jogosultként és kötelezettként is szerepel. A magyar állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas jogosultként szerepel, amikor az állam által nyújtott támogatott félévet, féléveket veszi igénybe, míg kötelezett, amikor a hallgatói szerződésben előírt módon magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál dolgozik vagy, Magyarországon folytat vállalkozói tevékenységet.
Ezzel összhangban az állam kötelezettként szerepel, amikor a hallgatói szerződésben maghatározott feltételek szerint magyar állami ösztöndíjas vagy magyar állami részösztöndíjas félévet finanszíroz a szerződő hallgatónak, másfelől jogosultként vesz részt az ügyletben, amikor a hallgatói szerződésben előírt időtartamú hazai joghatóság alatti munkavégzésre vagy vállalkozásra való kötelezettséget érvényesíti a szerződött hallgatóval szemben. Ezt a helyzetet azonban a kormányrendelet nem szabályozza megfelelően - mutatott rá az elnök.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 20-án jelentette be, hogy szerződést köt az állam a felsőoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal; a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk. Az államtitkár akkor elmondta: a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány január 19-én fogadta el.
