Kérjen utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól az ombudsman a hallgatói szerződéseket szabályozó...
Kérjen utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól az ombudsman a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendelet ügyében - írta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke szerdán elmondta: véleményük szerint az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződésről szóló kormányrendelet sérti az alaptörvényt. Mint kifejtette, az érintett alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kormányrendelet és nem törvény állapítja meg.
Emellett, bár az alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében korlátozható, de csak és kizárólag a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával. A HÖOK-nak az az álláspontja, hogy a kormány által megállapított célokat nem alapvető jogok korlátozásával, hanem gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet és kell megvalósítani. Példaként a bérek rendezését, az egyes szakmák és hivatások pályamodelljeinek megalkotását említette.
A HÖOK szerint a szerződés sérti az alaptörvény azon pontját is, miszerint "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja".
Úgy vélik továbbá, a végzett hallgatót megfelelő munkaminőségi előírások alkalmazása nélkül a magyar munkaerőpiachoz kötő hallgatói szerződés nem áll összhangban az alaptörvénnyel.
A hallgatói szervezetnek az a meggyőződése, hogy kormányrendelet nem áll összhangban az 1959. évi IV. törvény, a polgári törvénykönyv 198. § (1) bekezdésében foglaltakkal sem. A hallgatói szerződés ugyanis különleges jogviszony, amelyben mindkét szerződő fél, tehát a magyar állam és a magyar állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgató jogosultként és kötelezettként is szerepel. A magyar állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas jogosultként szerepel, amikor az állam által nyújtott támogatott félévet, féléveket veszi igénybe, míg kötelezett, amikor a hallgatói szerződésben előírt módon magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál dolgozik vagy, Magyarországon folytat vállalkozói tevékenységet.
Ezzel összhangban az állam kötelezettként szerepel, amikor a hallgatói szerződésben maghatározott feltételek szerint magyar állami ösztöndíjas vagy magyar állami részösztöndíjas félévet finanszíroz a szerződő hallgatónak, másfelől jogosultként vesz részt az ügyletben, amikor a hallgatói szerződésben előírt időtartamú hazai joghatóság alatti munkavégzésre vagy vállalkozásra való kötelezettséget érvényesíti a szerződött hallgatóval szemben. Ezt a helyzetet azonban a kormányrendelet nem szabályozza megfelelően - mutatott rá az elnök.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 20-án jelentette be, hogy szerződést köt az állam a felsőoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal; a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk. Az államtitkár akkor elmondta: a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány január 19-én fogadta el.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
