Újra a világ legjobbjai közé került a Szegedi Tudományegyetem

Továbbra is a világ legjobb egyetemeit rangsoroló listán szerepel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - olvasható a...

  • MTI
Két világrangsorra is felkerült a Szegedi Tudományegyetem
MTI

Továbbra is a világ legjobb egyetemeit rangsoroló listán szerepel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - olvasható a felsőoktatási intézmény közleményében. Az SZTE a vidéki felsőoktatási intézmények közül ismét felkerült a két legismertebb egyetemi világrangsorra, a QS World University Rankings és a Shanghai Jiao Tong University által készített ARWU-listára is.

Pálfi György, az SZTE nemzetközi kapcsolati igazgatója közölte, mindkét rangsor a felsőoktatási intézmények eredményességi és kiválósági paramétereire épít. Figyelembe veszi többek között a tudományos publikációk számát, azok idézettségét, az oktató-hallgató arányt, ezek mellett a külföldi oktatók és hallgatók aránya alapján hasonlítják össze a felsőoktatási intézményeket.

CEU, ELTE, SZTE
 A brit QS-rangsorban 2011-es elemzésében a Közép-európai Egyetem (CEU), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jelentik meg - a magyar intézmények közül a legjobb helyet a CEU szerezte meg. A témáról bővebben itt olvashattok.

Hangsúlyozta, hogy a magyar egyetemek közül továbbra is csak kettőt jegyeznek a világ ötszáz legjobb intézményét bemutató ARWU listán. Az SZTE és az ELTE egyaránt a 300-400 közötti helyek egyikét foglalja el.

Ahogy arról az eduline korábban beszámolt, az idei sanghaji listát a Harvard vezeti a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) előtt. A legjobb európai intézmény, az University of Cambridge az ötödik a listán. A QS Rankings idei listáját Cambridge vezeti, míg a Harvard a második, az MIT a harmadik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.