Újfajta diákhitelről dönthet a kormány szerdán

Egy új diákhitel-konstrukcióval próbálja kivédeni a kormány, hogy az átalakított felsőoktatás önköltséges és...

  • Eduline
Hernádi Levente

Egy új diákhitel-konstrukcióval próbálja kivédeni a kormány, hogy az átalakított felsőoktatás önköltséges és részösztöndíjas szakjainak elvégzését csak jó anyagi háttérrel rendelkező családok gyermekei tudják finanszírozni. Szerdán tárgyalja a kormány a fejlesztési tárca előterjesztését, amely lehetővé tenné, hogy a hallgatók a mostani 400 ezres szabad felhasználású keret mellé évente legfeljebb 800 ezer forintos, kizárólag tandíjfizetésére használható hitelt is felvehessenek - írja az Index.

A hírportál információi szerint szerdán kerül a kormány elé a diákhitelrendszer kibővítéséről szóló tervezet, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Diáhitel Központ készített.

Az előterjesztésben javasolt új hitelkonstrukció célja, hogy az főiskolák és egyetemek önköltséges és részösztöndíjas szakjaira jelentkező hallgatóknak az oktatás ideje alatt ne kelljen saját zsebből fizetniük a költségeket.

A felsőoktatási törvény elfogadásával 2012-ben lényegesen átalakul a hazai egyetemek és főiskolák finanszírozása. A mostani tanévben még több mint 53 ezer diák tanulmányait fizette az állam, szeptembertől viszont csak 30 ezer körül lesz a finanszírozott helyek száma. Az ezen felüli létszámba tartozó hallgatónak teljes egészében vagy 50 százalékban téríteniük kell az oktatási költségeket. A pontosan kiszámolt, szakokra lebontott összegeket még nem tette közzé az oktatási államtitkárság, de valószínű, hogy a fizetendő díjak a szakok oktatási kvótájához közelítenek majd.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.