Egy új diákhitel-konstrukcióval próbálja kivédeni a kormány, hogy az átalakított felsőoktatás önköltséges és...
Egy új diákhitel-konstrukcióval próbálja kivédeni a kormány, hogy az átalakított felsőoktatás önköltséges és részösztöndíjas szakjainak elvégzését csak jó anyagi háttérrel rendelkező családok gyermekei tudják finanszírozni. Szerdán tárgyalja a kormány a fejlesztési tárca előterjesztését, amely lehetővé tenné, hogy a hallgatók a mostani 400 ezres szabad felhasználású keret mellé évente legfeljebb 800 ezer forintos, kizárólag tandíjfizetésére használható hitelt is felvehessenek - írja az Index.
A hírportál információi szerint szerdán kerül a kormány elé a diákhitelrendszer kibővítéséről szóló tervezet, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Diáhitel Központ készített.
Az előterjesztésben javasolt új hitelkonstrukció célja, hogy az főiskolák és egyetemek önköltséges és részösztöndíjas szakjaira jelentkező hallgatóknak az oktatás ideje alatt ne kelljen saját zsebből fizetniük a költségeket.
A felsőoktatási törvény elfogadásával 2012-ben lényegesen átalakul a hazai egyetemek és főiskolák finanszírozása. A mostani tanévben még több mint 53 ezer diák tanulmányait fizette az állam, szeptembertől viszont csak 30 ezer körül lesz a finanszírozott helyek száma. Az ezen felüli létszámba tartozó hallgatónak teljes egészében vagy 50 százalékban téríteniük kell az oktatási költségeket. A pontosan kiszámolt, szakokra lebontott összegeket még nem tette közzé az oktatási államtitkárság, de valószínű, hogy a fizetendő díjak a szakok oktatási kvótájához közelítenek majd.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
