Tüntetnének is a szegedi hallgatók, hogy kevesebb órára kelljen járni

A szegedi bölcsészkar szigorított az előadások látogatásának feltételein, az órák felére be kellene járni. A hallgatói önkormányzat szerint szabálytalan a döntés, így utcára is vonulnának.

  • Eduline
Török Márk, az SZTE EHÖK elnöke megint aktív.
MTI / Németh György

A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzat elutasítóan reagált arra, hogy a jövőben a bölcsészkar diákjai legfeljebb hat órát hagyhatnak ki az egyetemi előadásokból (ez a félév felét jelenti). Eddig nem volt kötelező az előadások látogatása, ami azt eredményezte, hogy sokkal zsúfoltabbak lettek az órarendek, hiszen a hallgatók csak a számukra fontos órákra jártak el. Viszont számos előadásról szinte eltűntek a hallgatók, kiváltképp azokról, amelyeknek az órai jegyzetei alig változnak az évek során.

Üresek voltak a padok, újra kötelező előadásra járni a szegedi bölcsészeknek

A hallgatók nem fogadták jól a hírt, ugyanis sok kurzus egy időpontban van, valamint diákmunkát is nehezebb így vállalni. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészeinek évekig megengedett volt a távolmaradás az előadásokról, csak a szemináriumokat kellett kötelezően látogatni, ahol három hiányzás volt a megengedett.

Az oktatók jelezték azt is, hogy a hiányzások már a tanulmányi eredményekben is megmutatkoznak, így a kar vezetése reagált a helyzetre. Eredetileg háromórás hiányzási küszöböt szerettek volna, de a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve hat hiányzás maradt a limit. Ahhoz viszont, hogy ez működőképes rendszer legyen, meg kell változtatni a gyakorlatot, hogy az előadásokat bezsúfolják a hét elejére, miközben az időkeret kihasználatlan marad csütörtökön és pénteken.

A 12 éve szegedi egyetemista (ebből 11 éve elnök) Török Márk által vezetett EHÖK-nek azonban más gondja van. Hiába egyeztetett ugyanis a kari HÖK-kel a BTK vezetése, ugyanis a tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) módosításában az EHÖK-nek vétójoga van - jelezték közleményükben. Mivel azonban nem a TVSZ-t módosították, hanem kari szintű szabályozást hoztak, szerintük így nem kötelező az órák látogatása. Jelezték a kar vezetésének, hogy

Amennyiben a Bölcsészettudományi Kar ennek ellenére kötelezővé tenné az előadásokon való részvételt, az SZTE EHÖK kész akár tüntetést is szervezni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.