A szegedi bölcsészkar szigorított az előadások látogatásának feltételein, az órák felére be kellene járni. A hallgatói önkormányzat szerint szabálytalan a döntés, így utcára is vonulnának.
A Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzat elutasítóan reagált arra, hogy a jövőben a bölcsészkar diákjai legfeljebb hat órát hagyhatnak ki az egyetemi előadásokból (ez a félév felét jelenti). Eddig nem volt kötelező az előadások látogatása, ami azt eredményezte, hogy sokkal zsúfoltabbak lettek az órarendek, hiszen a hallgatók csak a számukra fontos órákra jártak el. Viszont számos előadásról szinte eltűntek a hallgatók, kiváltképp azokról, amelyeknek az órai jegyzetei alig változnak az évek során.
Üresek voltak a padok, újra kötelező előadásra járni a szegedi bölcsészeknek
A hallgatók nem fogadták jól a hírt, ugyanis sok kurzus egy időpontban van, valamint diákmunkát is nehezebb így vállalni. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészeinek évekig megengedett volt a távolmaradás az előadásokról, csak a szemináriumokat kellett kötelezően látogatni, ahol három hiányzás volt a megengedett.
Az oktatók jelezték azt is, hogy a hiányzások már a tanulmányi eredményekben is megmutatkoznak, így a kar vezetése reagált a helyzetre. Eredetileg háromórás hiányzási küszöböt szerettek volna, de a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve hat hiányzás maradt a limit. Ahhoz viszont, hogy ez működőképes rendszer legyen, meg kell változtatni a gyakorlatot, hogy az előadásokat bezsúfolják a hét elejére, miközben az időkeret kihasználatlan marad csütörtökön és pénteken.
A 12 éve szegedi egyetemista (ebből 11 éve elnök) Török Márk által vezetett EHÖK-nek azonban más gondja van. Hiába egyeztetett ugyanis a kari HÖK-kel a BTK vezetése, ugyanis a tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) módosításában az EHÖK-nek vétójoga van - jelezték közleményükben. Mivel azonban nem a TVSZ-t módosították, hanem kari szintű szabályozást hoztak, szerintük így nem kötelező az órák látogatása. Jelezték a kar vezetésének, hogy
Amennyiben a Bölcsészettudományi Kar ennek ellenére kötelezővé tenné az előadásokon való részvételt, az SZTE EHÖK kész akár tüntetést is szervezni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
