Tárgyal a kormánnyal, de akár tüntetni is hajlandó a HÖOK, ha továbbra sem emelik a hallgatói ösztöndíjakat.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke beszélt arról a Magyar Nemzetnek, milyen következményekkel járhat, ha a kormány továbbra sem fordít pluszforrásokat az ösztöndíjak emelésére.
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a HÖOK elég keményen nekiment a kormánynak, mivel a jövő évi költségvetésben egy fillérrel sem emelték meg az ösztöndíjakra fordítható forrásokat, így jövőre ismét stagnálnak majd az ilyen juttatások.
A HÖOK felmérése szerint egyre többen kénytelenek dolgozni az egyetem mellett, mert sok helyen még a 4,5-ös átlagra is jobb esetben adják meg a 13 ezer forint körüli összeget, sokszor pedig csak a törvény által előírt minimum 6 ezret kapják a diákok havonta.
A kormány szerint nem fontosak a hallgatók - odapörkölt Orbánéknak a HÖOK
„A kormány szerint nem fontosak a hallgatók" - írja közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, amely szerint hiába jelezték többször, hogy a hallgatói ösztöndíjak összege tíz éve nem emelkedett, a kormány semmit nem tesz. „A 2018.
„Ha a hallgató teljes mértékben háttérbe szorítja a tanulmányaira fordított időt, mert dolgoznia kell, az súlyos következményekkel járhat. Rontja a felkészülést és a szakmai elmélyülést, tehát veszélyezteti a diplomaszerzést” – magyarázta a HÖOK vezetője.
A szervezet 2007-es adatai szerint a diákok 58 százalékát támogatták szülei havonta, ám ez 2015-re 74 százalékra nőtt. A HÖOK szerint ez azt jelenti, hogy egyre inkább a családi háttér dönti el, ki tud részt venni a felsőoktatásban. Gulyás szerint már látni, hogy egyre kevesebb a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák a felsőoktatásban.
Gulyás elmondta, két héttel ezelőtt kiadott közleményük után megkereste őket az oktatási államtitkárság, így most arra számít, hogy tárgyalássorozat kezdődik a HÖOK és a kormány közt. „Ha nem, akkor az érdekképviselet ennek megfelelően fog eljárni. Sokan vagyunk, kreatívak vagyunk” – jegyezte meg.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
