Tüntethet a HÖOK: súlyos következményei vannak az alacsony ösztöndíjaknak

Tárgyal a kormánnyal, de akár tüntetni is hajlandó a HÖOK, ha továbbra sem emelik a hallgatói ösztöndíjakat.

  • Eduline
Shutterstock

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke beszélt arról a Magyar Nemzetnek, milyen következményekkel járhat, ha a kormány továbbra sem fordít pluszforrásokat az ösztöndíjak emelésére.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a HÖOK elég keményen nekiment a kormánynak, mivel a jövő évi költségvetésben egy fillérrel sem emelték meg az ösztöndíjakra fordítható forrásokat, így jövőre ismét stagnálnak majd az ilyen juttatások.

A HÖOK felmérése szerint egyre többen kénytelenek dolgozni az egyetem mellett, mert sok helyen még a 4,5-ös átlagra is jobb esetben adják meg a 13 ezer forint körüli összeget, sokszor pedig csak a törvény által előírt minimum 6 ezret kapják a diákok havonta.

A kormány szerint nem fontosak a hallgatók - odapörkölt Orbánéknak a HÖOK

„A kormány szerint nem fontosak a hallgatók" - írja közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, amely szerint hiába jelezték többször, hogy a hallgatói ösztöndíjak összege tíz éve nem emelkedett, a kormány semmit nem tesz. „A 2018.

„Ha a hallgató teljes mértékben háttérbe szorítja a tanulmányaira fordított időt, mert dolgoznia kell, az súlyos következményekkel járhat. Rontja a felkészülést és a szakmai elmélyülést, tehát veszélyezteti a diplomaszerzést” – magyarázta a HÖOK vezetője.

A szervezet 2007-es adatai szerint a diákok 58 százalékát támogatták szülei havonta, ám ez 2015-re 74 százalékra nőtt. A HÖOK szerint ez azt jelenti, hogy egyre inkább a családi háttér dönti el, ki tud részt venni a felsőoktatásban. Gulyás szerint már látni, hogy egyre kevesebb a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák a felsőoktatásban.

Gulyás elmondta, két héttel ezelőtt kiadott közleményük után megkereste őket az oktatási államtitkárság, így most arra számít, hogy tárgyalássorozat kezdődik a HÖOK és a kormány közt. „Ha nem, akkor az érdekképviselet ennek megfelelően fog eljárni. Sokan vagyunk, kreatívak vagyunk” – jegyezte meg.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.