Tüntethet a HÖOK: súlyos következményei vannak az alacsony ösztöndíjaknak

Tárgyal a kormánnyal, de akár tüntetni is hajlandó a HÖOK, ha továbbra sem emelik a hallgatói ösztöndíjakat.

  • Eduline
Shutterstock

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke beszélt arról a Magyar Nemzetnek, milyen következményekkel járhat, ha a kormány továbbra sem fordít pluszforrásokat az ösztöndíjak emelésére.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a HÖOK elég keményen nekiment a kormánynak, mivel a jövő évi költségvetésben egy fillérrel sem emelték meg az ösztöndíjakra fordítható forrásokat, így jövőre ismét stagnálnak majd az ilyen juttatások.

A HÖOK felmérése szerint egyre többen kénytelenek dolgozni az egyetem mellett, mert sok helyen még a 4,5-ös átlagra is jobb esetben adják meg a 13 ezer forint körüli összeget, sokszor pedig csak a törvény által előírt minimum 6 ezret kapják a diákok havonta.

A kormány szerint nem fontosak a hallgatók - odapörkölt Orbánéknak a HÖOK

„A kormány szerint nem fontosak a hallgatók" - írja közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, amely szerint hiába jelezték többször, hogy a hallgatói ösztöndíjak összege tíz éve nem emelkedett, a kormány semmit nem tesz. „A 2018.

„Ha a hallgató teljes mértékben háttérbe szorítja a tanulmányaira fordított időt, mert dolgoznia kell, az súlyos következményekkel járhat. Rontja a felkészülést és a szakmai elmélyülést, tehát veszélyezteti a diplomaszerzést” – magyarázta a HÖOK vezetője.

A szervezet 2007-es adatai szerint a diákok 58 százalékát támogatták szülei havonta, ám ez 2015-re 74 százalékra nőtt. A HÖOK szerint ez azt jelenti, hogy egyre inkább a családi háttér dönti el, ki tud részt venni a felsőoktatásban. Gulyás szerint már látni, hogy egyre kevesebb a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák a felsőoktatásban.

Gulyás elmondta, két héttel ezelőtt kiadott közleményük után megkereste őket az oktatási államtitkárság, így most arra számít, hogy tárgyalássorozat kezdődik a HÖOK és a kormány közt. „Ha nem, akkor az érdekképviselet ennek megfelelően fog eljárni. Sokan vagyunk, kreatívak vagyunk” – jegyezte meg.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.