"Elfogadhatatlan" - megint összecsapott a HÖOK és a HaHa

A Hallgatói Hálózat (HaHa) továbbra sem fogadja el a hallgatói szerződést, véleményük szerint az elmúlt hónapban nem...

  • MTI
Fazekas István

A Hallgatói Hálózat (HaHa) továbbra sem fogadja el a hallgatói szerződést, véleményük szerint az elmúlt hónapban nem merült fel olyan új érv vagy tény, amely indokolná "a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ismételt pálfordulását". A hallgatói szerződésben az állami ösztöndíjas hallgatók azt vállalják, hogy a diploma megszerzése utána bizonyos ideig itthon dolgoznak. A HÖOK puhítani szeretne a "röghöz kötés" szabályain: erről itt olvashattok.

A HaHa az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben reagált a HÖOK előző napi közgyűlésére, ahol arról döntöttek: a hallgatók hivatalos érdekképviselete a hallgatói szerződés kérdésében is folytatja a tárgyalásokat a minisztériummal. Az elnökség felhatalmazást kapott arra, hogy "a jelenlegi körülményekhez képest a hallgatói szerződés feltételrendszerét elfogadhatóbbá tegye, azokra a hallgatókra nézve is, akik azt már aláírták" - idézték.

A Hallgatói Hálózat a reagálásában azt írta: a felvételizők drasztikusan csökkenő létszámából azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a hallgatói szerződés elriasztja a magyar felsőoktatástól a legfelkészültebb középiskolásokat, így lényeges szerepet játszik a magyar felsőoktatás elsorvasztásában.

Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a HÖOK a hallgatók érdemi bevonása és tájékoztatása nélkül hozta meg ezt a mindannyiukat érintő döntést, az elnökség ráadásul - a Hallgatói Hálózat egy tagjának adott előzetes tájékoztatás szerint - az ülés zárttá nyilvánítását kezdeményezte.

A hálózat arra kéri a HÖOK-ot, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra a február 16-i és a március 22-i közgyűlés jegyzőkönyvét, hiszen az érintett hallgatóknak joguk van megismerni a döntésekhez vezető érveket, és azt is, milyen álláspontot képviseltek saját intézményének delegáltjai.

Szeretnék világossá tenni azt is, hogy a Hallgatói Hálózat nem tudja elfogadni a HÖOK közgyűlésének határozatát, továbbra is ellenzi mind a hallgatói szerződés törvényi szabályozását, mind alaptörvénybe foglalását. Biztosak abban, hogy ezzel a hallgatóság jelentős részének véleményét képviselik, azokét, akik még decemberben megfogalmazták a hallgatók hat pontját - írták.

Ennek egyik sarkalatos követelésével a HÖOK - szerintük - most szembefordult, a Hallgatói Hálózat azonban nem fog, továbbra is küzdenek a jövő felsőoktatásáért - áll a közleményben, amelyben arra is emlékeztettek: a HÖOK február 16-i közgyűlésén azt a határozatot hozta: csak akkor vesz részt a Felsőoktatási Kerekasztal munkájában, ha az érintett kérdésekben a kormány nem változtatja meg egyoldalúan a jogszabályi környezetet.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.