"Elfogadhatatlan" - megint összecsapott a HÖOK és a HaHa

A Hallgatói Hálózat (HaHa) továbbra sem fogadja el a hallgatói szerződést, véleményük szerint az elmúlt hónapban nem...

  • MTI
Fazekas István

A Hallgatói Hálózat (HaHa) továbbra sem fogadja el a hallgatói szerződést, véleményük szerint az elmúlt hónapban nem merült fel olyan új érv vagy tény, amely indokolná "a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ismételt pálfordulását". A hallgatói szerződésben az állami ösztöndíjas hallgatók azt vállalják, hogy a diploma megszerzése utána bizonyos ideig itthon dolgoznak. A HÖOK puhítani szeretne a "röghöz kötés" szabályain: erről itt olvashattok.

A HaHa az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben reagált a HÖOK előző napi közgyűlésére, ahol arról döntöttek: a hallgatók hivatalos érdekképviselete a hallgatói szerződés kérdésében is folytatja a tárgyalásokat a minisztériummal. Az elnökség felhatalmazást kapott arra, hogy "a jelenlegi körülményekhez képest a hallgatói szerződés feltételrendszerét elfogadhatóbbá tegye, azokra a hallgatókra nézve is, akik azt már aláírták" - idézték.

A Hallgatói Hálózat a reagálásában azt írta: a felvételizők drasztikusan csökkenő létszámából azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a hallgatói szerződés elriasztja a magyar felsőoktatástól a legfelkészültebb középiskolásokat, így lényeges szerepet játszik a magyar felsőoktatás elsorvasztásában.

Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a HÖOK a hallgatók érdemi bevonása és tájékoztatása nélkül hozta meg ezt a mindannyiukat érintő döntést, az elnökség ráadásul - a Hallgatói Hálózat egy tagjának adott előzetes tájékoztatás szerint - az ülés zárttá nyilvánítását kezdeményezte.

A hálózat arra kéri a HÖOK-ot, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra a február 16-i és a március 22-i közgyűlés jegyzőkönyvét, hiszen az érintett hallgatóknak joguk van megismerni a döntésekhez vezető érveket, és azt is, milyen álláspontot képviseltek saját intézményének delegáltjai.

Szeretnék világossá tenni azt is, hogy a Hallgatói Hálózat nem tudja elfogadni a HÖOK közgyűlésének határozatát, továbbra is ellenzi mind a hallgatói szerződés törvényi szabályozását, mind alaptörvénybe foglalását. Biztosak abban, hogy ezzel a hallgatóság jelentős részének véleményét képviselik, azokét, akik még decemberben megfogalmazták a hallgatók hat pontját - írták.

Ennek egyik sarkalatos követelésével a HÖOK - szerintük - most szembefordult, a Hallgatói Hálózat azonban nem fog, továbbra is küzdenek a jövő felsőoktatásáért - áll a közleményben, amelyben arra is emlékeztettek: a HÖOK február 16-i közgyűlésén azt a határozatot hozta: csak akkor vesz részt a Felsőoktatási Kerekasztal munkájában, ha az érintett kérdésekben a kormány nem változtatja meg egyoldalúan a jogszabályi környezetet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.