Törölték Orbán Viktort a híres oxfordi diákok listájáról

Törölték a magyar miniszterelnököt az Oxfordi Egyetem híres diákjainak listájáról. Orbán Viktor 1989-ben, egy évig tanult az egyetemen - írja a Bors Online.

  • Eduline
Túry Gergely

Orbán Viktor 1989-ben, az ELTE jogi karának elvégzése után tanult a világ egyik legjobb egyeteméhez, az Oxfordhoz tartozó Pem­broke College-ban. Tanulmányait azonban 1990-ben felfüggesztette, hogy hazatérjen az országgyűlési választásokra. A miniszterelnök neve így is szerepelt a Famous Oxo­niansen, azaz a híres oxfordi diákok listáján. Most azonban levették - írja a Bors Online. Milyenek a világ legjobb egyetemei? Galériánkat itt találjátok.

A listán szerepel többek között Naruhito japán koronaherceg, Michael Palin, a legendás Monty Python tagja, Hugh Grant színész és Stephen Hawking fizikus is. A Bors kérdésére az egyetem azt írta: direkt vették le Orbán Viktor nevét. A listát ugyanis rendszeresen felülvizsgálják, és akkor döntöttek a kurtítása mellett, amikor új honlapra költözött az intézmény. A listán közben ugyanakor új hírességek is helyet kaptak, Orbánén kívül pedig sak néhány nevet töröltek, elsôsorban olyanokét, akik már régen elhunytak, mint például Dudley Moore színész - írja a portál.

A VS.hu összehasonlította a régi és az új névsort: Orbán Viktoron kívül csak olyanok kerültek le róla, akik már nyugdíjasok, vagy véget ért a politikai-közjogi megbízatásuk. Ilyen többek között Michael Rose, a volt boszniai ENSZ-parancsnok, továbbá Wesley Clark, a NATO európai erőinek nyugalmazott parancsnoka is. Törölték a listáról Rowan Atkinsont, azaz Mr. Beant is. Összesen 32 nevet vettek le a listáról, felkerült viszont 16 új, köztük Tony Abbott, Ausztrália kormányfője, Ruth Hunt, a Stonewall nevű melegjogi szervezet vezetője, illetve Kumi Naidoo, a Greenpeace igazgatója is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.