Tizenegy év után lemond a HÖK-elnöki posztról Török Márk

Lemondott a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöki posztjáról Török Márk, aki 2007 óta töltötte be a tisztséget – erősítette meg a hírt az érdekképviselet távozó vezetője a 24.hu-nak.

  • Eduline
MTI / Németh György

A távozó érdekképviseleti vezető a 24.hu-nak elmondta, elmúlt harmincéves, és – az összeférhetetlenség mellett – ez az egyik körülmény, ami miatt lemondott. Hozzátette, hogy a rektorváltás is az okok közé tartozik. Mint mondta, a „felnőtt munkájával” kíván foglalkozni.

Török – egy évnyi, fegyelmi ügy miatti kihagyással – 2007 óta vezette a Szegedi Tudományegyetem egyetemi hallgatói önkormányzatát. Előtte, 2004-től a bölcsészkari HÖK vezetője volt. 2016 nyarán írt arról az Átlátszó Oktatás, hogy a jogszabály-módosítás miatt Török már nem lehetne EHÖK-elnök.

Pert vesztett a szegedi egyetem veterán HÖK-elnöke

Jogerősen is pert vesztett a hosszúra nyúlt szegedi hallgatói önkormányzati karrierjéről elhíresült Török Márk a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ellen - tudta meg a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet emlékeztet arra, hogy a 32 éves Török Márk már 2007-ben és 2008-ban is az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke volt, majd egy kis szünetet követően 2009 óta megszakítás nélkül ő tölti be ezt a pozíciót.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.