Jogerősen is pert vesztett a hosszúra nyúlt szegedi hallgatói önkormányzati karrierjéről elhíresült Török Márk a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ellen – tudta meg a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet emlékeztet arra, hogy a 32 éves Török Márk már 2007-ben és 2008-ban is az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke volt, majd egy kis szünetet követően 2009 óta megszakítás nélkül ő tölti be ezt a pozíciót. Ám egy 2015-ös törvénymódosítás kimondta: a HÖK tisztségviselőjének „megbízatási ideje legfeljebb négy év lehet”.
Ez alapján az SZTE rektora megsemmisítette a Török megválasztásáról szóló 2015-ös, 2016-os és 2017-es határozatot. Török jogértelmezése szerint viszont a négyéves limitet a törvény módosításának időpontjától, tehát 2015-től kezdve kellene számolni, vagyis ő akár 2019-ig is betölthetné az EHÖK-elnöki posztot, ezért fellebbezett a megválasztását megsemmisítő összes határozat ellen.
Mindhárom tanévre vonatkozóan külön eljárás indult. Ezek közül eddig csak a 2015/2016. tanév ügyében született jogerős döntés a napokban, amely kimondta: a rektor jogszerűen semmisítette meg a Török kinevezéséről szóló határozatot. Ám mivel a hallgató jelenlegi EHÖK-elnökségét a 2017. évi kinevezésére vonatkozó per érinti, ezért a mostani döntés jogilag nem befolyásolja mandátuma kitöltését.
A helyzet nem egyszerű, Török ugyanis egy másik pert megnyert - igaz, nem jogerősen. Itt az ítélet azt mondta ki: jogszerűen rögzítette az EHÖK alapszabályában többek közt azt, hogy a HÖK-ös megbízatás négyéves időkorlátját a törvénymódosítás évétől kell számítani.
A lapnak Török Már úgy kommentálta vesztes perét, hogy emiatt biztosan nem fog lemondani, a döntést nemcsak a Kúrián és az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni, de a strasbourgi bíróságon is.
Már meg is nyertem a választást - megszólalt a veterán HÖK-elnök
Már meg is nyertem a választást - így reagált Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke a Magyar Nemzet kérdésére, hogy a 2017/2018-as tanévben ismét indul-e a pozícióért. Török hallgatói önkormányzati karrierjét 2004-ben kezdte, nemrégiben pedig kilencedszerre választották EHÖK-elnökké.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
