Rekordszámú diák iratkozott ki az egyetemről az elmúlt egy évben Nagy-Britanniában – derül ki a brit felsőoktatási...
Rekordszámú diák iratkozott ki az egyetemről az elmúlt egy évben Nagy-Britanniában – derül ki a brit felsőoktatási statisztikai hivatal felméréséből. Az adatok szerint egy év alatt 32 ezren hagyták ott az egyetemet vagy főiskolát, vagyis 13 százalékkal magasabb a lemorzsolódás, mint az előző évben – számolt be a The Telegraph.
A negatív rekordot a University of Bolton tartja, itt a diákok 21,4 százaléka bukik ki vagy hagyja ott önszántából az intézményt már az első év után. A hallgatók 45 százaléka, tehát majdnem fele egyáltalán nem jut el a diplomáig.
A felmérés azt mutatja, hogy Nagy-Britanniában ötből egy hallgató már az első évet sem fejezi be a kiválasztott felsőoktatási intézményben, így minden évben több millió fontos állami normatíva vész kárba. Mi az oka annak, hogy a diákok tömeges kilépésének? Összefoglalókat itt olvashatod.
| Utólagos tandíj a lemorzsolódóknak? |
| Itthon is felmerült az ötlet, hogy a lemorzsolódó hallgatóktól jelentős tandíjat kellene szedni - ez részben meg is valósult a hallgatói szerződések bevezetésével. A magyar egyetemisták és főiskolások harminc-harmincöt százaléka csúszik le a diplomaszerzésről: összefoglalónkat itt olvashatjátok el. |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
