Több szaúdi diákot akar a magyar egyetemekre csábítani a kormány

A két állam közötti tudományos és oktatási kapcsolatok erősítéséről szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá...

  • MTI

A két állam közötti tudományos és oktatási kapcsolatok erősítéséről szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter csütörtökön, miután hivatalában fogadta Halid bin Mohamed al-Ankarit, Szaúd-Arábia felsőoktatási miniszterét.

A szaktárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az együttműködési szándéknyilatkozat az oktatási és tudományos kapcsolatok terén ösztönzi a közvetlen intézményközi kapcsolatok létrejöttét, a szakértői cseréket, a szakmai tapasztalatcserét, valamint kutatócsoportok létrehozását. A felek ösztönzik továbbá a helyi és nemzetközi konferenciákon, könyvkiállításokon való részvételt, tudományos előadások tartását.

A közleményben kitértek arra is, hogy az elmúlt években a magyar felsőoktatási intézményekben megnőtt a szaúdi önköltséges diákok száma. A 2012/2013-as tanévben már 226-an folytatnak tanulmányokat hazánkban önköltséges képzési formában, amit a szaúdi fél által biztosított Abdullah ösztöndíj tesz lehetővé. A kétoldalú találkozón a tárcavezetők egyeztettek a magyarországi tanulmányokat folytató szaúdi hallgatói létszám növeléséről is - írták.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.