Több ezer embert vettek őrizetbe a madridi diáktüntetés után

Több ezer középiskolai tanár és főiskolás diák tüntetett csütörtökön Madridban az oktatásfinanszírozás megkurtítása...

  • MTI

Több ezer középiskolai tanár és főiskolás diák tüntetett csütörtökön Madridban az oktatásfinanszírozás megkurtítása ellen; a tiltakozás erőszakba torkollott, s több embert őrizetbe vettek a hatóságok.

A tüntetések eleinte békésen zajlottak, de az esti órákban több tucat diák, átszakítva a rendőrkordont, a parlamenthez vonult, és a törvényhozás épületének lépcsőjén gyűlt össze. A rendőrök többszöri felszólítása ellenére sem távoztak onnan, és a madridi vezetést bíráló jelszavakat skandáltak.

A rendőröknek erő alkalmazásához kellett folyamodniuk, hogy eltávolítsák a parlament közeléből a diákokat, de senki sem sérült meg. Hat egyetemi hallgatót őrizetbe vettek, és polgári engedetlenség címén emelnek vádat ellenük. Az oktatásfinanszírozás szűkítése elleni demonstrációkra három nappal az előre hozott parlamenti választások előtt került sor Madridban.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.