Több ezer egyetemista tüntetett Londonban a tandíj ellen

Több ezer diák vonult fel szerdán London központjában a felsőoktatási tandíj, a hallgatókat terhelő adósságok és az oktatásra fordított állami kiadások szűkítése ellen tiltakozva.

  • MTI
Londoni diáktüntetés 2010-ben. Újrakezdik?
MTI

A megmozdulás - amelyet a "tüntetőket fenyegető elfogadhatatlan kockázatokra" hivatkozva nem támogatott a brit országos diákszövetség (NUS) - a késő esti órákban sérülésekkel járó összecsapásokba torkollt.

Az ingyenes felsőoktatást követelő, eleinte jórészt békés demonstráció résztvevői a parlament londoni épületéhez vonultak, ahol a tüntetők több csoportja is áttörte a rendőrkordont, és behatolt az alsóház bejárata előtti lezárt térre. Egy másik csoport a kormányzó Konzervatív Párt közeli székházát próbálta megostromolni, mások az üzleti ügyek minisztériuma elé vonultak. Ez a tárca - amelyet a Liberális Demokraták vezetnek - a felsőoktatásért is felelős.

A diákok a Liberális Demokratákra különösen dühösek, mivel a konzervatívok vezette brit kormánykoalíció kisebb pártjának első embere, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a 2010-es parlamenti választások előtt még azt ígérte, hogy a liberálisok nem szavazzák meg a tandíj felső határának emelését. A párt azonban később hivatalosan mégis támogatta a tandíjhatár felemelését.

A tüntetők mindhárom helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard szerda esti beszámolója szerint három rendőr könnyebben megsérült; tizenegy tüntetőt őrizetbe vettek. A demonstráció szervezői a megmozdulást egy új tiltakozási hullám kezdetének nevezték, és terveik szerint a tüntetések a májusi parlamenti választásokig folytatódnak.

A 2010-ben hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a pénzügyi válság utáni általános költségvetési szigorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragta, és még abban az évben elfogadtatott a parlamentben egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy az angliai egyetemek a korábbi 3290 fontról (1,3 millió forintról) kilencezer fontra (3,5 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.

Az egyetemi tandíjakat Angliában nem a tanulmányok ideje alatt kell kifizetni, hanem utólag, akkor, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő alkalmazotti átlagfizetés körülbelül háromnegyedének megfelelő 21 ezer fontot (8 millió forint).

Az üzleti ügyek minisztériumának szerda esti közleménye szerint a brit felsőoktatás világszerte elismert színvonala nem lenne fenntartható a tandíjak eltörlése esetén. Az Institute for Fiscal Studies nevű pénzügyi kutatóintézet éppen e héten ismertetett tanulmánya szerint azonban a végzős egyetemisták átlagosan 44 ezer font (csaknem 17 millió forint) adóssággal kezdik pályafutásukat, és 73 százalékuk nagy valószínűséggel 30 év alatt sem lesz képes teljesen megszabadulni tartozásaitól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.