Több ezer diák vonult fel szerdán London központjában a felsőoktatási tandíj, a hallgatókat terhelő adósságok és az oktatásra fordított állami kiadások szűkítése ellen tiltakozva.
A megmozdulás - amelyet a "tüntetőket fenyegető elfogadhatatlan kockázatokra" hivatkozva nem támogatott a brit országos diákszövetség (NUS) - a késő esti órákban sérülésekkel járó összecsapásokba torkollt.
Az ingyenes felsőoktatást követelő, eleinte jórészt békés demonstráció résztvevői a parlament londoni épületéhez vonultak, ahol a tüntetők több csoportja is áttörte a rendőrkordont, és behatolt az alsóház bejárata előtti lezárt térre. Egy másik csoport a kormányzó Konzervatív Párt közeli székházát próbálta megostromolni, mások az üzleti ügyek minisztériuma elé vonultak. Ez a tárca - amelyet a Liberális Demokraták vezetnek - a felsőoktatásért is felelős.
A diákok a Liberális Demokratákra különösen dühösek, mivel a konzervatívok vezette brit kormánykoalíció kisebb pártjának első embere, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a 2010-es parlamenti választások előtt még azt ígérte, hogy a liberálisok nem szavazzák meg a tandíj felső határának emelését. A párt azonban később hivatalosan mégis támogatta a tandíjhatár felemelését.
A tüntetők mindhárom helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard szerda esti beszámolója szerint három rendőr könnyebben megsérült; tizenegy tüntetőt őrizetbe vettek. A demonstráció szervezői a megmozdulást egy új tiltakozási hullám kezdetének nevezték, és terveik szerint a tüntetések a májusi parlamenti választásokig folytatódnak.
A 2010-ben hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a pénzügyi válság utáni általános költségvetési szigorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragta, és még abban az évben elfogadtatott a parlamentben egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy az angliai egyetemek a korábbi 3290 fontról (1,3 millió forintról) kilencezer fontra (3,5 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.
Az egyetemi tandíjakat Angliában nem a tanulmányok ideje alatt kell kifizetni, hanem utólag, akkor, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő alkalmazotti átlagfizetés körülbelül háromnegyedének megfelelő 21 ezer fontot (8 millió forint).
Az üzleti ügyek minisztériumának szerda esti közleménye szerint a brit felsőoktatás világszerte elismert színvonala nem lenne fenntartható a tandíjak eltörlése esetén. Az Institute for Fiscal Studies nevű pénzügyi kutatóintézet éppen e héten ismertetett tanulmánya szerint azonban a végzős egyetemisták átlagosan 44 ezer font (csaknem 17 millió forint) adóssággal kezdik pályafutásukat, és 73 százalékuk nagy valószínűséggel 30 év alatt sem lesz képes teljesen megszabadulni tartozásaitól.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
