Több ezer egyetemista tüntetett Londonban a tandíj ellen

Több ezer diák vonult fel szerdán London központjában a felsőoktatási tandíj, a hallgatókat terhelő adósságok és az oktatásra fordított állami kiadások szűkítése ellen tiltakozva.

  • MTI
Londoni diáktüntetés 2010-ben. Újrakezdik?
MTI

A megmozdulás - amelyet a "tüntetőket fenyegető elfogadhatatlan kockázatokra" hivatkozva nem támogatott a brit országos diákszövetség (NUS) - a késő esti órákban sérülésekkel járó összecsapásokba torkollt.

Az ingyenes felsőoktatást követelő, eleinte jórészt békés demonstráció résztvevői a parlament londoni épületéhez vonultak, ahol a tüntetők több csoportja is áttörte a rendőrkordont, és behatolt az alsóház bejárata előtti lezárt térre. Egy másik csoport a kormányzó Konzervatív Párt közeli székházát próbálta megostromolni, mások az üzleti ügyek minisztériuma elé vonultak. Ez a tárca - amelyet a Liberális Demokraták vezetnek - a felsőoktatásért is felelős.

A diákok a Liberális Demokratákra különösen dühösek, mivel a konzervatívok vezette brit kormánykoalíció kisebb pártjának első embere, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a 2010-es parlamenti választások előtt még azt ígérte, hogy a liberálisok nem szavazzák meg a tandíj felső határának emelését. A párt azonban később hivatalosan mégis támogatta a tandíjhatár felemelését.

A tüntetők mindhárom helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard szerda esti beszámolója szerint három rendőr könnyebben megsérült; tizenegy tüntetőt őrizetbe vettek. A demonstráció szervezői a megmozdulást egy új tiltakozási hullám kezdetének nevezték, és terveik szerint a tüntetések a májusi parlamenti választásokig folytatódnak.

A 2010-ben hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a pénzügyi válság utáni általános költségvetési szigorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragta, és még abban az évben elfogadtatott a parlamentben egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy az angliai egyetemek a korábbi 3290 fontról (1,3 millió forintról) kilencezer fontra (3,5 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.

Az egyetemi tandíjakat Angliában nem a tanulmányok ideje alatt kell kifizetni, hanem utólag, akkor, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő alkalmazotti átlagfizetés körülbelül háromnegyedének megfelelő 21 ezer fontot (8 millió forint).

Az üzleti ügyek minisztériumának szerda esti közleménye szerint a brit felsőoktatás világszerte elismert színvonala nem lenne fenntartható a tandíjak eltörlése esetén. Az Institute for Fiscal Studies nevű pénzügyi kutatóintézet éppen e héten ismertetett tanulmánya szerint azonban a végzős egyetemisták átlagosan 44 ezer font (csaknem 17 millió forint) adóssággal kezdik pályafutásukat, és 73 százalékuk nagy valószínűséggel 30 év alatt sem lesz képes teljesen megszabadulni tartozásaitól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.