Több ezer egyetemista tüntetett Londonban a tandíj ellen

Több ezer diák vonult fel szerdán London központjában a felsőoktatási tandíj, a hallgatókat terhelő adósságok és az oktatásra fordított állami kiadások szűkítése ellen tiltakozva.

  • MTI
Londoni diáktüntetés 2010-ben. Újrakezdik?
MTI

A megmozdulás - amelyet a "tüntetőket fenyegető elfogadhatatlan kockázatokra" hivatkozva nem támogatott a brit országos diákszövetség (NUS) - a késő esti órákban sérülésekkel járó összecsapásokba torkollt.

Az ingyenes felsőoktatást követelő, eleinte jórészt békés demonstráció résztvevői a parlament londoni épületéhez vonultak, ahol a tüntetők több csoportja is áttörte a rendőrkordont, és behatolt az alsóház bejárata előtti lezárt térre. Egy másik csoport a kormányzó Konzervatív Párt közeli székházát próbálta megostromolni, mások az üzleti ügyek minisztériuma elé vonultak. Ez a tárca - amelyet a Liberális Demokraták vezetnek - a felsőoktatásért is felelős.

A diákok a Liberális Demokratákra különösen dühösek, mivel a konzervatívok vezette brit kormánykoalíció kisebb pártjának első embere, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a 2010-es parlamenti választások előtt még azt ígérte, hogy a liberálisok nem szavazzák meg a tandíj felső határának emelését. A párt azonban később hivatalosan mégis támogatta a tandíjhatár felemelését.

A tüntetők mindhárom helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard szerda esti beszámolója szerint három rendőr könnyebben megsérült; tizenegy tüntetőt őrizetbe vettek. A demonstráció szervezői a megmozdulást egy új tiltakozási hullám kezdetének nevezték, és terveik szerint a tüntetések a májusi parlamenti választásokig folytatódnak.

A 2010-ben hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a pénzügyi válság utáni általános költségvetési szigorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragta, és még abban az évben elfogadtatott a parlamentben egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy az angliai egyetemek a korábbi 3290 fontról (1,3 millió forintról) kilencezer fontra (3,5 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.

Az egyetemi tandíjakat Angliában nem a tanulmányok ideje alatt kell kifizetni, hanem utólag, akkor, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő alkalmazotti átlagfizetés körülbelül háromnegyedének megfelelő 21 ezer fontot (8 millió forint).

Az üzleti ügyek minisztériumának szerda esti közleménye szerint a brit felsőoktatás világszerte elismert színvonala nem lenne fenntartható a tandíjak eltörlése esetén. Az Institute for Fiscal Studies nevű pénzügyi kutatóintézet éppen e héten ismertetett tanulmánya szerint azonban a végzős egyetemisták átlagosan 44 ezer font (csaknem 17 millió forint) adóssággal kezdik pályafutásukat, és 73 százalékuk nagy valószínűséggel 30 év alatt sem lesz képes teljesen megszabadulni tartozásaitól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.