Egy jó ideig még biztosan nem kell fizetniük a tantárgyaikat nem teljesítő hallgatóknak, a kormány ugyanis nem...
Egy jó ideig még biztosan nem kell fizetniük a tantárgyaikat nem teljesítő hallgatóknak, a kormány ugyanis nem támogatja a kreditalapú elszámolás bevezetését. Pedig az új rendszerrel a rektorok szerint az állam és a felsőoktatási intézmények egyaránt jól járnak.
Igazságtalan lenne a kreditalapú elszámolás?
Hiába remélték a rektorok, az oktatásért felelős államtitkárság egyelőre nem támogatja a kreditalapú elszámolás rendszerére vonatkozó terveiket. Hoffmann Rózsa egy nemrégiben elhangzott nyilatkozatából az derül ki, az oktatásért felelős államtitkár nem hisz az elképzelés sikerében – állítása szerint igazságtalan lenne, ha a nehéz körülmények között élő, ugyanakkor rosszul teljesítő diákokat köteleznék fizetésre.
Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár később azt mondta, bár a felsőoktatási törvény nem foglalkozik finanszírozási kérdésekkel, a rektorok javaslatát később egy kormányrendelet készítése kapcsán mérlegelik majd.
Pedig a gyors döntés nem lenne haszontalan – a kreditalapú finanszírozás bevezetésével ugyanis az állam rövid időn belül akár több tízmilliárdos bevételhez juthatna. A kreditalapú elszámolási rendszer lényege, hogy az állam csak a ténylegesen teljesített tanegységek költségeit állja, a felvett, de nem teljesített tanegységek után pedig a hallgatók fizetnek.
„A hallgatóknak jelenleg lehetőségük van tanulmányaikat a mintatantervhez képest elnyújtani, a hat-hétszemeszteres alapképzések esetén például két plusz félévet finanszíroz az állam” – mondja Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia Gazdasági Bizottságának elnöke, aki szerint a hallgatók nincsenek kellőképpen motiválva arra, hogy a tanulmányaikat a meghatározott ütemben végezzék, ezért sokan felhasználják az államilag finanszírozott többletféléveket. Ez azonban jelentősen megnöveli egy-egy hallgató képzési költségét. A javaslat szerint csak a ténylegesen teljesített tanegységek költségeit állná az állam, a nem teljesítettekért pedig a hallgató fizetne.
Van, ahol most is kell fizetni
A Műegyetem rektora szerint előfordul, hogy a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán a hallgatóknak félévenként legalább a fele nem teljesíti az alapképzésben előírt tantárgyakat. Ők az elmaradt tanegységek után most is fizetnek, igaz, kreditenként csupán ezer forintot. Hogyan lehet kibukni az ország legjobb egyetemeiről? A vizsgaszabályokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.A műszakis hallgatónál lényegesen jobban állnak az ELTE hallgatói: itt a 2010/2011-es tanév őszi szemeszterében az összes felvett kredit 18, 3 százalékát nem teljesítették, míg a tavaszi félévben 16, 8 százalék volt az elhagyott kreditek száma. A költségtérítéses képzésben résztvevők valamivel óvatosabban bánnak a kreditelhagyással: amíg a tanév őszi félévében a felvett kreditek 14, 6 százalékát nem teljesítették, addig tavasszal az összes felvett kredit 14,4 százaléka úszott el.
| Mi változhat még? |
| Nem lesz olyan szak, ahol csak önköltséges képzésre lehet jelentkezni, de csökkentik az államilag finanszírozott helyek keretszámát – derül ki a múlt héten nyilvánosságra hozott felsőoktatási tervezetből. Megmarad az átsorolás rendszere is, igaz, a szabályok a jelenleginél sokkal szigorúbbak lesznek – a koncepció szerint ugyanis önköltséges képzésbe sorolnak át minden olyan hallgatót, aki nem szerzi meg az előírt kreditmennyiséget vagy a tanulmányi átlaga nem éri el a 2,5-et. Államilag finanszírozott képzésbe átkerülni viszont alig-alig lesz lehetőség: csak akkor, ha „üresedés” van. |
Az ELTE-n nem kell fizetni az elhagyott tanegységekért, a Debreceni Egyetemen – a BME-hez hasonlóan – azonban igen. Az intézmény tantárgyanként 1500 forintot számol fel, igaz, a büntetés teljes összege nem haladhatja meg a tizennyolcezer forintot. A Debreceni Egyetem oktatási igazgatója, Jávor András jónak tartja a kreditalapú elszámolás rendszerét – ezzel a finanszírozási formával ugyanis reálisabb bevételre tehetnének szert az intézmények.
„Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy a félévenként 1,8 milliós orvosképzés esetén a hallgatóknak a nem teljesített kreditek után körülbelül hatvanezer forintot kellene fizetniük” – mondja. „A reális költségek megállapításában persze egyáltalán nem mindegy, milyen munkarendű képzésben vesz részt a hallgató, milyen állapotú a campus, ahol az oktatás folyik, vagy milyen tudományos fokozattal rendelkezik az adott tantárgyat oktató tanár” – teszi hozzá.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
