Tíz dolog, ami hiányozni fog az egyetemről, ha elkezdtek dolgozni

Ellógni egy értekezletet, péntekenként kihagyni a munkát, vagy ingyenes kondibérletet szerezni? A "való életben" ez nem lesz olyan egyszerű, mint amilyen az egyetemen volt. A Buzzfeed válogatásából szemezgettünk.

  • Eduline

Gyakorlatilag bárhol és bármikor szunyókálhattok egyet. Higgyétek el, az irodában nem nézik jó szemmel az ilyesmit. Ezeken a fotókon röhög az internet: így alszanak az egyetemisták.

Legfeljebb egy órátok van péntekenként. Ugye sokkoló, hogy a való világban a péntek nem a csütörtöki buli kiheverésére van?

Minden évben garantált nyári szünetetek van, nem kell számolgatnotok, hogy kijön-e a szabadnapjaitokból az az egyhetes vakáció.

Nyugodtan berúghattok a legolcsóbb alkoholtól, egy fiatal szervezet - a már említett pénteki szabadnapnak hála - még könnyen feldolgozza ezt a kisebb mérgezést.

Mindenre van valami diákkedvezmény, emiatt hetente látogathattok haza a szüleitekhez, és a kedvenc éttermetekben is olcsóbban ehettek.

Két szó: ingyenes sportolás. Egyetemistaként talán nem értékelitek eléggé, de soha többé nem tudtok majd ilyen olcsón kondizni és zumbára járni.

Ha tényleg akarjátok, ellóghatjátok az órát, a házi feladatot, esetleg megúszhatjátok a kötelezők elolvasását. De a munkahelyeteken csak úgy kihagyni a feladatotokat? Nem fog menni.

A csoportos beadandók és prezentációk a lógós és a stréber csapattagokkal együtt is hiányozni fognak, a való világban ugyanis sokkal-sokkal bonyolultabb csapatban dolgozni.

A legnagyobb munkával kapcsolatos problémátok az, hogy a beadandótokban hová lehetne még további 300 semmitmondó szót beilleszteni.

És a legfontosabb: egész idő alatt a legjobb barátaitok vesznek körül, és nem igényel hosszú egyeztetést, hogy összefussatok ebédelni vagy bulizni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.