Ezek a világ legjobb egyetemei: ismét a CalTech végzett az élen

Az idén sem került fel magyar egyetem a Times Higher Education (THE) 2013/2014-es felsőoktatási rangsorára, amelyet harmadik éve a California Institute of Technology vezet. A Harvard, az Oxford és a Stanford nagy csatát vívott a dobogós helyezésekért – úgy tűnik, ebben az évben a listát 2011-ig vezető Harvard, valamint az Oxford volt az erősebb.

  • Szabó Fruzsina

A kutatók tudományos tevékenysége, az oktatási-tanulmányi teljesítmény, innovációs eredmények és nemzetközi vonzerő – ilyen szempontok alapján állítja össze a világ négyszáz legjobb felsőoktatási intézmények rangsorát a Times Higher Education brit szakfolyóirat. A California Institute of Technology idei eredménye aligha okozott bárkinek meglepetést, 2200 hallgatójával a kisebb magánegyetemek közé tartozó CalTech harmadik éve előzi meg a Harvardot, amely hosszú ideig vezette a THE-rangsort, az idén pedig – holtversenyben az Oxforddal – a második helyen áll. Ezzel nagyot javított tavalyi eredményén, akkor ugyanis a negyedik helyig csúszott vissza, nemcsak a kaliforniai műszaki egyetem, hanem az Oxford és a Stanford is megelőzte.

Times Higher Education

A Stanford az idén a negyedik helyen végzett, de a tíz legjobb közé került a Massachusetts Institute of Technology – amely a brit Quacquarelli Symonds rangsorának első helyén áll –, a Princeton, a Cambridge, a Berkeley, a chicagói egyetem és az Imperial College London is.

Brit és amerikai egyetemek vezetnek

A 2013/2014-es listát is a brit és az amerikai egyetemek uralják, a negyven legjobb közé csupán a svájci ETH Zürich (14. hely), a torontói egyetem (20. hely), a tokiói egyetem (23. hely), a szingapúri nemzeti egyetem (26. hely), a kanadai University of British Columbia (31. hely), a melbourne-i egyetem (34. hely), a kanadai McGill University (35. hely), a svédországi Karolinska Institute (36. hely) és a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (37. hely) jutott.

Filep István

Magyar egyetem az idén sem került fel a világrangsorra (viszont a szeptemberben közzétett QS-rangsorban jó eredményt értek el a magyar felsőoktatási intézmények - részletek itt), a szomszédos országok felsőoktatási intézményei közül az osztrák egyetemek vezetnek. A legjobb eredményt a bécsi egyetem érte el, a 170. helyen végzett, az innsbrucki egyetemet a 201-225., a Vienna University of Technologyt a 226-250., a bécsi orvosi egyetemet a 251-275., a linzi Johannes Kepler Universitätet a 351-400. helyre sorolták a lista készítői.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.