Ilyen lesz az idei tavaszi szünet: a legfontosabb dátumok az egyetemeken

Van, ahol már évek óta nincs, máshol a szénszünet miatt voltak kénytelenek eltörölni a tavaszi szünetet. Mikor pihenhetnek a debreceni, a szegedi, a pécsi egyetemisták, a corvinusosok és az ELTE-sek?

  • Eduline
Fazekas István

A Debreceni Egyetem legtöbb karán március 17. és 21. között tartják a tavaszi tudományos vagy konzultációs hetet, nappali tagozaton ekkor nincs tanítás. Kivétel az Állam- és Jogtudományi Kar, ahol március 31. és április 4. közé esik a tudományos hét. A legtöbb egyetem később, az év 16. hetében tartja a tavaszi szünetet.

A Semmelweis Egyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetemen április 14-e (hétfő) és 18-a (péntek) között lesz szünet. Kivétel a Nyugat-magyarországi Egyetem három kara: az Apáczai Csere János Karon április 17-e és 18-a, a Savaria Egyetemi Központhoz tartozó karokon pedig április 17. és 22. között lesz szünet.

A Pécsi Tudományegyetemen szintén karonként változik a szünet időtartama: egyes karokon hétfőn, máshol csütörtökön kezdődik. A Szent István Egyetem hallgatói vagy április 14. és 18., vagy 18. és 22. között pihenhetnek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen április 16-a (szerda) és 22-e (kedd) között lesz szünet. Az Óbudai Egyetem április 17-e és 22-e között tart szünetet. A leghosszabb szünettel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói számolhatnak: április 14-e és 25-e között nem kell órákra járniuk.

A Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az idén sem lesz tavaszi szünet, a félév a BCE-n május 9-ig, a BME-n május 16-ig tart. A Szegedi Tudományegyetemen sem lesz szünet, ezt a döntést a szénszünet beiktatása miatt hozták meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.