Ha a tandíjat túl gyorsan és mindenkire kötelezően bevezetnék - azaz megvalósulna Orbán Viktor terve, és minden diák...
Ha a tandíjat túl gyorsan és mindenkire kötelezően bevezetnék - azaz megvalósulna Orbán Viktor terve, és minden diák fizetné a képzési költségeit -, akkor ösztöndíjprogramokra és sokkal nagyobb diákhitelre van szükség - írta a Népszabadság szerdán.
A lapnak nyilatkozó Nahalka István oktatáskutató kifejtette: a diákhitel vállalása azonban számos más hitelformával összehasonlítva rendkívül kockázatos. Véleménye szerint a hátrányosabb rétegekhez tartozó fiatalok bizonytalanok abban, hogy sikerül-e elvégezniük a főiskolát, egyetemet, és sikeres végzés után kapnak-e olyan állást, amelynek jövedelméből képesek visszafizetni a diákhitelt. S ha ezekre a kérdésekre a hátrányosabb rétegekhez tartozó fiatalok nemmel válaszolnak, akkor a többiekhez képest kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba - fejtette ki. Tizenhárom kérdés és válasz az új diákhitelről: összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A következmény pedig az, hogy "a társadalom adottság- és tehetségpotenciáljával bánunk rosszul, hiszen a felsőoktatásba emiatt nem jelentkező fiatalok között sok, igazán jobb sorsra érdemes, tehetséges ember lesz" - fogalmazott az oktatáskutató.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
