Társadalmi katasztrófát hozhat a tandíj gyors bevezetése?

Ha a tandíjat túl gyorsan és mindenkire kötelezően bevezetnék - azaz megvalósulna Orbán Viktor terve, és minden diák...

  • MTI
Orbán Viktor olyan felsőoktatást akar, ahol minden hallgató fizet a tanulásért. Nahalka szerint rossz az irány
Végel Dániel / HVG

Ha a tandíjat túl gyorsan és mindenkire kötelezően bevezetnék - azaz megvalósulna Orbán Viktor terve, és minden diák  fizetné a képzési költségeit -, akkor ösztöndíjprogramokra és sokkal nagyobb diákhitelre van szükség - írta a Népszabadság szerdán.

A lapnak nyilatkozó Nahalka István oktatáskutató kifejtette: a diákhitel vállalása azonban számos más hitelformával összehasonlítva rendkívül kockázatos. Véleménye szerint a hátrányosabb rétegekhez tartozó fiatalok bizonytalanok abban, hogy sikerül-e elvégezniük a főiskolát, egyetemet, és sikeres végzés után kapnak-e olyan állást, amelynek jövedelméből képesek visszafizetni a diákhitelt. S ha ezekre a kérdésekre a hátrányosabb rétegekhez tartozó fiatalok nemmel válaszolnak, akkor a többiekhez képest kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba - fejtette ki. Tizenhárom kérdés és válasz az új diákhitelről: összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A következmény pedig az, hogy "a társadalom adottság- és tehetségpotenciáljával bánunk rosszul, hiszen a felsőoktatásba emiatt nem jelentkező fiatalok között sok, igazán jobb sorsra érdemes, tehetséges ember lesz" - fogalmazott az oktatáskutató.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.