Ha a tandíjat túl gyorsan és mindenkire kötelezően bevezetnék - azaz megvalósulna Orbán Viktor terve, és minden diák...
Ha a tandíjat túl gyorsan és mindenkire kötelezően bevezetnék - azaz megvalósulna Orbán Viktor terve, és minden diák fizetné a képzési költségeit -, akkor ösztöndíjprogramokra és sokkal nagyobb diákhitelre van szükség - írta a Népszabadság szerdán.
A lapnak nyilatkozó Nahalka István oktatáskutató kifejtette: a diákhitel vállalása azonban számos más hitelformával összehasonlítva rendkívül kockázatos. Véleménye szerint a hátrányosabb rétegekhez tartozó fiatalok bizonytalanok abban, hogy sikerül-e elvégezniük a főiskolát, egyetemet, és sikeres végzés után kapnak-e olyan állást, amelynek jövedelméből képesek visszafizetni a diákhitelt. S ha ezekre a kérdésekre a hátrányosabb rétegekhez tartozó fiatalok nemmel válaszolnak, akkor a többiekhez képest kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba - fejtette ki. Tizenhárom kérdés és válasz az új diákhitelről: összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A következmény pedig az, hogy "a társadalom adottság- és tehetségpotenciáljával bánunk rosszul, hiszen a felsőoktatásba emiatt nem jelentkező fiatalok között sok, igazán jobb sorsra érdemes, tehetséges ember lesz" - fogalmazott az oktatáskutató.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
