Alkalmassági vizsga bevezetését tervezik a tanári szakokon az Egyesült Államokban.
Alkalmassági vizsga bevezetését tervezik a tanári szakokon az Egyesült Államokban. Az amerikai pedagógusok szövetségének vezetője, Randi Weingarten szerint egy ilyen teszt jelentősen emelné a tanári munka színvonalát – adta hírül a Good című lap.
Randi Weingarten a finnországi gyakorlatot hozza fel példának, ahol már hosszú évek óta csak az kaphat tanári diplomát, aki átmegy a szigorú alkalmassági vizsgán. A szűrőn sokan fennakadnak: csak minden tizedik pályázó felel meg a pedagógiai-egészségügyi követelményeknek. Többek között ennek köszönhető, hogy Finnországban világszínvonalú az oktatás, és a tanári szakma is megbecsültnek számít az országban.
Az amerikai pedagógusoknak is többször kell vizsgázniuk, mire kézhez kapják a diplomát, ám minden államban más és más követelményeknek kell megfelelni, nincsenek egységes elvárások. „Finnországban ráadásul nemcsak néhány hétig tart a tanítási gyakorlat: az egyetemi képzés idejének 25 százalékát iskolákban, különböző tanórákon töltik a pedagógusjelöltek” – magyarázta Randi Weingarten. Nagy-Britanniában is fontolgatják az alkalmassági vizsga bevezetését – összefoglalónkat itt olvashatod.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
