Egyetemisták tízezrei bukhatnak el a szigorú alkalmassági vizsgákon

Alkalmassági vizsga bevezetését tervezik a tanári szakokon az Egyesült Államokban.

  • Eduline
MTI

Alkalmassági vizsga bevezetését tervezik a tanári szakokon az Egyesült Államokban. Az amerikai pedagógusok szövetségének vezetője, Randi Weingarten szerint egy ilyen teszt jelentősen emelné a tanári munka színvonalát – adta hírül a Good című lap.

Randi Weingarten a finnországi gyakorlatot hozza fel példának, ahol már hosszú évek óta csak az kaphat tanári diplomát, aki átmegy a szigorú alkalmassági vizsgán. A szűrőn sokan fennakadnak: csak minden tizedik pályázó felel meg a pedagógiai-egészségügyi követelményeknek. Többek között ennek köszönhető, hogy Finnországban világszínvonalú az oktatás, és a tanári szakma is megbecsültnek számít az országban.

Az amerikai pedagógusoknak is többször kell vizsgázniuk, mire kézhez kapják a diplomát, ám minden államban más és más követelményeknek kell megfelelni, nincsenek egységes elvárások. „Finnországban ráadásul nemcsak néhány hétig tart a tanítási gyakorlat: az egyetemi képzés idejének 25 százalékát iskolákban, különböző tanórákon töltik a pedagógusjelöltek” – magyarázta Randi Weingarten. Nagy-Britanniában is fontolgatják az alkalmassági vizsga bevezetését – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.