Egyetemisták tízezrei bukhatnak el a szigorú alkalmassági vizsgákon

Alkalmassági vizsga bevezetését tervezik a tanári szakokon az Egyesült Államokban.

  • Eduline
MTI

Alkalmassági vizsga bevezetését tervezik a tanári szakokon az Egyesült Államokban. Az amerikai pedagógusok szövetségének vezetője, Randi Weingarten szerint egy ilyen teszt jelentősen emelné a tanári munka színvonalát – adta hírül a Good című lap.

Randi Weingarten a finnországi gyakorlatot hozza fel példának, ahol már hosszú évek óta csak az kaphat tanári diplomát, aki átmegy a szigorú alkalmassági vizsgán. A szűrőn sokan fennakadnak: csak minden tizedik pályázó felel meg a pedagógiai-egészségügyi követelményeknek. Többek között ennek köszönhető, hogy Finnországban világszínvonalú az oktatás, és a tanári szakma is megbecsültnek számít az országban.

Az amerikai pedagógusoknak is többször kell vizsgázniuk, mire kézhez kapják a diplomát, ám minden államban más és más követelményeknek kell megfelelni, nincsenek egységes elvárások. „Finnországban ráadásul nemcsak néhány hétig tart a tanítási gyakorlat: az egyetemi képzés idejének 25 százalékát iskolákban, különböző tanórákon töltik a pedagógusjelöltek” – magyarázta Randi Weingarten. Nagy-Britanniában is fontolgatják az alkalmassági vizsga bevezetését – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna